A K+F területen megtermelt GDP 70 százaléka a fővárosban koncentrálódik. A kutatóhelyek 44 százaléka Budapesten található, ugyanitt foglalkoztatják a K+F dolgozók 60 százalékát. A főváros egyben a legiskolázottabb magyar város. Ezen érvek sokaságának köszönhetően vált Budapest kiemelt pólussá, a magyar csúcstechnológia ipar „fellegvárává” – tette hozzá Demszky.
Budapest az Innopolisz
A fővárosi pólusprogramban kiemelt szerephez jut majd a gyógyszeripar, a gépipar, a környezetipar, az információs és kommunikációs technológia. A főváros három fő versenyképességi bázisát az ITT (Információs Társadalom Technológiai Versenyképességi pólus), a Medipólus (15,2 milliárd forint) és az Ökopólus (5,2 milliárd forint) adja majd. Ezt a három pólust pedig a Budapest Innopolisz program foglalja össze.
Előfinanszírozás
A Közép Magyarországi Régió akcióterve a K+F és az innováció fejlesztésére közel 50 milliárd forint áll rendelkezésre uniós pénzből vállalkozásfejlesztésre a térségben. Új lehetőség a támogatások esetében, hogy az utófinanszírozást megelőzheti indokolt esetben egy akár a teljes összegre kiterjedő előleg, mellyel utólag kell elszámolni.
Új, kedvezményes hitelprogramok
A vállalkozások, magántőke bevonását a fejlesztésekbe a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ végzi, melyet több mint 10 éve a főváros alapított. A központ egy kék levéllel szólítja a meg a budapesti székhelyű vállalkozásokat a pólus programról és s kapcsolódó vállalkozásfejlesztő szolgáltatásokról. A központon keresztül a főváros kedvezményes mikro- és kisvállalkozói hitelprogramokat indít. Előzetes felmérések szerint 10-15 ezer vállalkozás jelentkezésére számít Budapest – közölte Demszky.
Vidéki poliszok
Az ország fejlődése azonban nem lehet hatékony csak a főváros fejlesztésével – közölte Bajnai Gordon, fejlesztéspolitikai kormánybiztos. A vidéki pólusvárosokra épülnek a régióközpontok fejlesztési stratégiái. Céljuk a gazdasági és a tudásbázis összekapcsolásával piacképes, innovatív termékek, szolgáltatások létrehozása. A kormány Budapest mellett Győrt, Miskolcot, Szegedet, Pécset, Debrecent, valamint Székesfehérvárt-Veszprémet jelölte ki pólusvárosoknak. Átlagosan 80 milliárd forint jut minden pólusvárosra a következő hét év során. Összesen 600 milliárd forintnyi keret áll a pólusvárosok rendelkezésére.
Szeged: Biopolisz
A csongrádi megyeszékhely tudásgazdasága a biotechnológia köré szerveződik. A biotechnológia mellett önálló fejlesztési irányt kapott az anyagtudomány és a szoftveripar.
Győr: Autópolisz
A város a járműgyártás és a megújuló energia fejlesztési pólusa lesz. Győrnek minden esélye megvan arra, hogy a Bécs-Pozsony-Budapest fejlődési övezet regionális centrumává váljon, s ezzel segítse a térség integrációját Európába.
Székesfehérvár-Veszprém tengely
A pólusvárosok fő fejlesztési területei a mechatronika, az informatika, a bioenergetika és a környezetvédelem lesznek. Erősíteni kívánják a régió K+F tevékenységét, Veszprém pedig a régió kulturális, oktatási és tudományos központi szerepét látja majd el.
Debrecen: high-tech pólus
Az észak-alföldi központban az agrárium, a környezettudomány, a gyógyszerészet, a biotechnológia és az informatika terén lehet előrelépni. Debrecen lehet az ország második infokommunikációs központja.
Pécs, az életminőség pólusa
A város 2010-ben Európa kulturális fővárosa lesz. A tervek szerint Pécs a kulturális ipar és a környezetvédelem bástyája lesz. De ezek mellett fontos szerepet kap még az egészségipar is.
Miskolc: Technopolisz
A város fejlesztési pólusa négy kiemelt iparágra épül: a járműgyártásra, a vegyiparra, a környezetiparra, és a szabadidő iparra. A város segítségével az Észak-magyarországi régió kiemelkedhet, s elkerülheti a leszakadást.
„A fejünk felett zajlik az egész” – egy győri társasházban január óta nincs gáz
Egy győri társasház két lépcsőházában a fűtési idény közepén leállították a gázszolgáltatást, és a helyzet azóta változatlan. A lakók egyöntetűen a közös képviseletet ellátó önkormányzati cégre panaszkodnak.
