Magyarország példaképei

Az alapítvány 2007. évi első díjátadóján a több száz jelölt közül a kuratórium által kiválasztott három legkiválóbbnak adták át a Példakép Díjakat, s a velük járó egy-egy millió forintot.

Magyarország új példaképei Kókayné Lányi Marietta, a Gyermekek Háza alapítvány és alternatív iskola pedagógiai vezetője, valamint Tinó Krisztina, a Diótörés Alapítvány munkatársa, és dr. Nemes János, a Menedék egyesület elnöke, önkéntes orvos lett.

A Pannon Példakép Alapítvány – melynek célja, hogy a nyilvánosság erejével és anyagilag is támogassa azokat a honfitársainkat, akik értékteremtő tevékenységükkel mindannyiunk számára követendő példákat mutatnak – immár harmadik éve működik, és negyedévente három díjat ad át.

„A Pannon és alapítványa harmadik éve keresi és mutatja fel a nagyközönségnek azokat a kiváló embereket, akik rendkívüli munkát végeznek a közösségért, és a díj előtt szinte teljesen ismeretlenek voltak” – mondta a díjátadó után dr. Majorosi Emese, a Pannon sajtó- és információs igazgatója.

Nemes doktor a Madarász utcai gyermekkórházban gyerekorvos, kardiológus. Kétévente szabadsága terhére a fejlődő országok nyomornegyedeiben végez önkéntes gyógyító munkát, ezenkívül a migránsokat segítő Menedék Egyesület elnöke. Az egyesület eddig 25 ezer, Magyarországon menedéket kereső embernek segített három hazai menekülttáborukban. Az elmúlt évtizedben hétszer járt szegény országokban, ahol két-két hónapig gyógyított egy nemzetközi segélyszervezet karitatív rendelőiben, köztük Teréz anya kalkuttai szeretetotthonában. Az utazások költségeit részben maga fedezi, a helyszíneken spártai körülmények között él és dolgozik napi 12-14 órát kollégáival együtt.

Tinó Krisztina hajléktalan, munkanélküli, többnyire roma fiatalokkal foglalkozik. Maga is roma származású, volt állami gondozott, akinek jó esélye volt, hogy hajléktalanként végképp elkallódjon. Elsősorban azoknak a segítő felnőtteknek köszöni, hogy eljutott idáig, akik a sorozatos balhék után is megbíztak benne, és adtak neki egy esélyt. Ma már többdiplomás, tapasztalt segítő, aki különösen hiteles, hiszen megjárta a poklok poklát: lógott, megbukott, csavargott. Tudatosan kereste a legsúlyosabb helyzetben levő hajléktalanokat, úgy érezte, nekik van leginkább szükségük a munkájára. Az ő tudására, tapasztalataira támaszkodva az alapítvány új programokat dolgozott ki a fiatalok számára, és nagyobb intenzitással küzd az ellátottak emberi jogainak érvényesítéséért.

Kókayné Lányi Marietta alapítótársaival együtt személyközpontú iskolát hozott létre. Az itteni órák élményszámba mennek: a kis csoportokban dolgozó gyerekeket két tanító segíti, a feladatokat a gyerekek felosztják egymás között. Sérült, eltérő nevelési igényű gyerekek integrált oktatását is végzik. Ebben az iskolában a gyerekeket egymás elfogadására nevelik, és arra figyelnek, hogy ki miben jó. A szülők szerint az integráció olyan befogadó légkört, valós szolidaritást fejleszt ki, amihez hasonlót más iskolákban nem látni.