Az idén a reklámköltés reálértékben jó esetben is csak stagnál majd. Ez alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik az, hogy folyatódik a hosszú távú trend, amely szerint a magyar reklámpiac a fejlett, érett korszakba lépve egyre kevésbé tud erőteljesen bővülni egyik évről a másikra. Hol van már az évezred első éveire jellemző két számjegyű bővülés! A másik, egyszeri tényező pedig: a kormányzati megszorító intézkedések, amelyek következtében a lakosság és a cégek pozíciója is romlik. Nem lehet a marketingköltések emelkedését várni olyan piacon, ahol a GDP növekedése alig két százalék. Persze a médiacégek közötti verseny még inkább erősödni fog a hirdetői piacon, hiszen ha a torta nem lesz nagyobb, csak komoly harc árán lehet nagyobb szeletet kihasítani belőle.
Emellett kifejezetten jót tesz a versenynek, hogy a különböző szektorok költése is nagymértékben változik. Vannak közöttük olyanok, ahol kifejezett csökkenésre lehet számítani (FMCG), de olyanok is, amelyek költése most kezd igazán dinamikusan nőni (például az OTC-termékek). Így nagyobb az esélyük a hirdetési piacért csatába szállóknak, hogy jelentősen javítsák pozíciójukat. Arról se feledkezzünk meg, hogy az idén se parlamenti választás, se foci-vb…, így extra tételek sem lesznek.
A tévék és a sajtó dominanciáját rövid távon persze semmi sem veszélyezteti, de körön belül jelentős eltolódásokra lehet számítani. A tévés piacon egyre inkább megfigyelhető a kis kábeltévék előretörése, a sajtóban pedig érdekes fejlemény, hogy a rendszerváltás óta most először a magazinok bevétele meghaladja a napilapokét. Ennek az az oka, hogy csökken a napilapok olvasottsága, illetve az internet elsősorban tőlük szív el hirdetési pénzeket.
Szóval lesznek nyertesek az idén is, csak kevesebben, mint ahogy azt az utóbbi években megszoktuk.
Gulyás Gergely: Magyarországra jön a kínai elnök
Mutatjuk a legfrissebb bejelentéseket.
