A dokumentum szerint magyar kkv-szektor lemaradása több fontos területen – ilyen például az információs technológiák használata, a menedzsment-szolgáltatások igénybevétele – csökken a fejlett országokban működő kis- és középvállalkozásokhoz képest, ugyanakkor még mindig számottevő a különbség.
A kormány által február elején elfogadott koncepcióban szerepel, hogy a kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika egyik legfontosabb eleme a vállalkozási környezet javítása, aminek mércéje az, hogy milyen mértékben csökken a vállalkozási tevékenység közvetlen és közvetett tranzakciós költsége, ezért az üzleti környezet javítását célzó reformok a vállalkozásfejlesztési politika elhagyhatatlan részét képezik.
A vállalkozói környezet dinamizálása érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium “Üzletre hangolva” címmel külön programot dolgoz ki a kkv-k fejlesztésének koncepciójával összhangban.
A koncepció szerint módosul az állam szerepe. Az állam a közvetlen erőforrás-allokációban egyre csökkenő mértékben vesz részt, szerepe a szabályozásra és a felügyeletre korlátozódik. A pénzügyi programok finanszírozása egy holdingalapból történik, amelyik az Európa Bizottság Jeremie-programjának részeként működik.
A koncepció kitér a kkv-k foglalkoztatásban betöltött fontos szerepére. A vállalati szektoron belül a foglalkoztatás két harmadát a kis- és középvállalkozások adják, ez a szektor az elmúlt tizenöt évben nettó foglalkoztatás-bővülést tudott produkálni. A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatáshoz is kiegyenlítettebben járulnak hozzá, mint a nagyvállalatok. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatási rátája jóval kisebb különbséget mutat, mint a nagyvállalatoké.
A koncepcióban javasolt fejlesztéspolitika éppen azokat a piaci kudarcokat segítené felszámolni, amelyek jelenleg a kis- és középvállalkozások további foglalkoztatás-bővülésének útjában állnak.
A GKM adatai szerint a mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős szerepet töltenek be az ország gazdasági életében, az alkalmazottak mintegy 60 százalékát foglalkoztatják, a bruttó hozzáadott értéknek csaknem 40 százalékát állítják elő, és az exportértékesítés közel 20 százalékát realizálják. A legtöbb hazai kkv a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság.
Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.
