Tom Schwieters, az IDC közép-európai igazgatója az elemzés szerdai bemutató sajtótájékoztatóján elmondta: tavaly június végén a szélessávú kapcsolatok száma 800 ezer volt, ehhez a lakosság 7,9 százaléka fért hozzá.
Bővülünk, de nem eléggé
Az IDC-Cisco-jelentés szerint tavaly az első félévben 33 százalékkal bővült Magyarországon a szélessávú előfizetések száma. A következő felmérésre áprilisig még várni kell, de előzetes kalkulációk szerint a 2006. évi növekedés eléri az 50 százalékot.
Papp István, a Cisco Systems Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a bővülés üteme még így sem elég gyors ahhoz, hogy Magyarország felzárkózzon Nyugat-Európához, azzal legfeljebb csak a regionális szinten lehet a lépést tartani. Hozzátette: állami szerepvállalással, a piaci verseny kikényszerítésével kellene az árakat leszorítani, hogy előbb-utóbb beérje az ország a fejlettebb államokat.
A szélessáv terjedése azért kulcsfontosságú, mert a világháló adta lehetőségeket csak gyors adatátvitel esetén lehet kihasználni. Az ilyen technológiák nemcsak a szórakozást szolgáló alkalmazások, hanem az online ügyintézés, és egyre inkább a kommunikáció alapvető feltételei.
Céges előnyök
A szélessávú kapcsolat révén a cégek olyan hálózatalapú eszközökkel javíthatják hatékonyságukat a globális gazdaságban, mint az e-kereskedelem, az ügyfélkezelő rendszerek (CRM), az erőforrás-tervezés (ERP), vagy az e-oktatás. A szélessáv elősegíti a kormányzati intézmények és a gazdálkodó szervek könnyebb kommunikációját.
Az összes hazai vállalkozást tekintve a szélessávú internet elterjedtsége 35-40 százalék között mozog – közölte Schwieters. A nagy- és középvállalatok szinte mindegyike rendelkezik szélessávú kapcsolattal, azonban a kisebb cégek körében még alacsony a penetráció. Az összes szélessávú kapcsolatból mindössze 15,4 százalékkal rendelkeznek a cégek.
A szomszédos országokban (Csehország, Szlovákia, Lengyelország) hasonló a helyzet, Magyarország mindössze orrhossznyival vezet előttük.
Jászberényi Sándor: Az utolsó zsidó Kairóban
„Ma hárman élünk Kairóban. (...) Utánunk senki sem marad” – mondja Magda Haroun, az egyiptomi főváros legfiatalabb, hetvenkét esztendős zsidója. A nő édesapja az egyiptomi kommunista párt alapítója volt, ült börtönben, ő maga évtizedet dolgozott azon, hogy megőrizzék a zsidó hagyományokat az afrikai országban.
