Rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a témában De Blasio Antonio (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő is, aki szerint “a kormány újra félrevezeti az országot”, mert a korábbi cáfolatokkal ellentétben kiderült, hogy az irányító hatósággal kapcsolatos probléma miatt a bizottság decemberben “felfüggesztette” a program értékelését. Bajnai Gordon megalapozatlannak nevezte azt a kritikát, hogy késnek az uniós pénzek, és tagadta, hogy Brüsszel a múlt év végén visszadobta volna a terveket.
A kormánybiztos megerősítette: április elejére az Új Magyarország Fejlesztési Terv jóváhagyása megtörténhet, és az operatív programok végső jóváhagyása megkezdődhet – várakozásai szerint utóbbi folyamat június elejére fejeződhet be.
Utalt arra: a kormány a 2007-2013 időszakra vonatkozó tervezet keretében december 20-án eljuttatta a bizottsághoz azt az operatív programcsomagot, amely ágazatonként és régiónként tükrözi álláspontját. Két nappal később megérkezett a válasz, amely szerint Brüsszel befogadta a programot, és megnyíltak a pénzügyi keretek. Utóbbival lehetőség nyílt arra, hogy meghirdessék a pályázatokat azokban a témákban, amelyekben nincs nézeteltérés Brüsszellel – múlt héten a gazdaságfejlesztés terén már meg is hirdettek öt pályázatot, illetve a humán képzések kategóriájában is bejelentettek további kiírásokat. Bajnai elmondta, számításai szerint márciusban a regionális fejlesztési programokból is megjelenhet minden régióban olyan pályázat, amelyről Brüsszellel már informálisan egyeztettek.
A kormánybiztos hangoztatta, Magyarország eddig előkelő helyet vívott ki magának: a huszonöt akkori tagállamból negyedikként adta be a tervet még novemberben, majd ugyancsak negyedikként nyújtotta be operatív programjait is. A pályázatok múlt heti kiírásával pedig a 27 uniós tagállam között az első volt.
Bajnai Gordon hozzátette: Magyarországon nagy az éhség az alapokra, sokan várnak arra, hogy minél gyorsabban és nagyobb értékben érkezzenek a fejlesztési források., Ugyanakkor – mint fogalmazott – “nem szeretnénk belehajtani magunkat rossz kompromisszumokba, azért, mert sürgős”.
Hosszú távú, hétéves programról van szó, nagyon fontos magyar érdekek vannak, ezeket képviselnünk kell, adott esetben ütköztetnünk is kell a bizottsággal – hangsúlyozta.
Jelezte azt is: amiben jelenleg véleménykülönbség van, az a pénzek végső allokációja. Rámutatott, ezt a problémát részben az okozza, hogy a bizottságon belül is rivalizálás folyik a különböző fejlesztési célokra jutó források tekintetében.
Igazat mondott-e a kormány című sajtótájékoztatóján De Blasio Antonio úgy vélte, miután a bizottság decemberben “felfüggesztette a magyar program értékelését, … a kormány megpróbálta az ügyet elbagatellizálni, majd január közepén derült ki, hogy volt probléma”. Hozzátette: olyan problémáról van szó, amely korábban jól működött Magyarországon, nevezetesen az irányító hatóság ellenőrzési jogkörének kiemeléséről a szerkezetből. Szerinte nem lehet egyszerre pénzeket osztogatni és ellenőrizni is – a Fidesz erre többször felhívta a figyelmet.
Az a három hét, amíg csúszott a magyar program értékelése, a két év türelmi idő letelte után hiányzik majd – hangoztatta De Blasio Antonio. Jelezte ugyanakkor: a Fidesz is nagyon fontosnak tartja, hogy Magyarország minél előbb le tudja hívni az uniós pénzeket.
Bajnai Gordon tagadta, hogy Brüsszel visszadobta volna a magyar terveket decemberben. Emlékeztetett arra, hogy csupán két kérdést tettek fel az intézményrendszer leírásáról; a kérdéseket január elején megválaszolták, és a választ el is fogadták.
Ami a késlekedést illeti, kifejtette: a bizottságnak négy hónapja van az operatív programok jóváhagyására, de a belső szabályok szerint az időt megszakítják, amíg várnak a magyar válaszra. Ezt azonban “úgy beállítani, hogy Magyarország alkalmatlan tervet adott volna be, csúsztatás”, amely nem szolgálja az ország érdekét – szögezte le a kormánybiztos. Hozzáfűzte: van egyébként olyan tagállam, amelynek tervét tényleg visszautasították.
Az irányító hatósággal kapcsolatban Bajnai Gordon kiemelte: jelezték a bizottságnak, hogy a hatóság szerepét a fejlesztési ügynökség főosztályai töltik be. Ezzel meg is elégedett a testület – ismételte meg.
Tényleg hasznosabb játékos volt a mezőnyben Torghelle Sándor, mint Erling Haaland?
A korábbi 42-szeres válogatott futballista egy interjúban azt mondta, szerinte ő mezőnyben hasznosabb támadó volt, mint a norvég csatár. Vajon igaza van-e a Spíler TV-n szakértőként foglalkoztatott exjátékosnak?
