Rövid három hónap alatt háromszázmilliárd forinttal csökkent a vállalatok banki hitelállománya. A visszaesés leginkább a kis- és a mikrovállalatokat érintette: utóbbiaknál nominálisan is kevesebb bankhitel volt, mint 2006 elején. Eközben némiképp nő a késedelmesen vagy egyáltalán nem törlesztett kkv-kölcsönök aránya. Mindez trendváltásra utal – figyelmeztetett a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) tavalyi, III. negyedévi jelentésében.
Úgy látszik, egyelőre vége a kisvállalati hitelezés töretlen bővülésének. A hitelintézetek keményebbé tehetik kockázatkezelési gyakorlatukat, ráadásul maguk a kkv-k is kevesebb hitelt kérhetnek. Ennek fő oka, hogy a kis cégeket a lakosságnál is közvetlenebbül érinthetik majd a kiigazító csomag hatásai – véli több bankszakember.
Az energiaárak emelkedése és a minimáladó a nullszaldós vagy alacsony profitot elérő vállalatokat is érinti, miközben a bizonytalan helyzetben néhány megrendelőjük vonakodik majd újabb megbízást adni. Sok kkv egyelőre nem érez visszaesést, mégis kivár, amíg világossá lesz, hogy a gazdaságpolitika milyen célokat részesít előnyben 2007-ben és 2008-ban.
A bizonytalanságérzetet erősíti, hogy az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) pályázatai mára kifutottak, az NFT 2 első tenderei pedig leghamarabb az I. negyedévben – egyes hírek szerint viszont már februárban – láthatnak napvilágot. Az érintett cégek így jelenleg egyfajta „holtidőben” lebegnek.
Kockázatos körök
„Már tavaly áprilistól láttuk, hogy a Széchenyi-kártyánál, a kkv-ügyfélcsoport hitelkeresleti lázgörbéjét leginkább megmutató konstrukciónál csökken a hitelkereslet, romlik a fizetési fegyelem. A 25 millió forintos maximális kölcsönösszeget már alig vette fel valaki” – jelezte Skonda Mária, a Magyarországi Volksbank vezérigazgató-helyettese. A pénzintézet válaszul központosította a Széchenyi-kártya nyújtásával kapcsolatos ellenőrzéseket, amelyeket a fiókok helyett ezentúl a központban végeznek.
Tavaly év végétől a Volksbanknál a körbetartozások miatt kockázatosnak számító építőipari cégeket nem előnyben részesített körnek tartják a Széchenyi-kártya igénylésénél. Az autókereskedő vállalkozások esetében is hasonlóak a megfontolások.
Több bank egyelőre változatlanul elég alaposnak tartja saját hitelbírálati rendszerét. Így nem várnak el az eddiginél több dokumentációt vagy fedezetet ügyfeleiktől, nem sorolják automatikusan eggyel rizikósabb kategóriába a hozzájuk forduló kisvállalatokat.
„A K&H Bank nem szigorított, de folyamatosan vizsgáljuk eddigi eljárásaink hatékonyságát” – fogalmaz Ipacs Viktor főosztályvezető. Úgy véli: a magyarországi fizetési fegyelmet elsősorban a cégtulajdonos-döntéshozók hozzáállása befolyásolja, és csak ezt követi a vállalkozás teherbíró képessége vagy az adott iparág konjunkturális helyzete. Az építőipari körbetartozások sem számítanak új jelenségnek. A K&H Bank már jó ideje a magánszemély tulajdonosi felelősségvállalás erősítésével, többek közt a cégtulajdonosok készfizető kezességvállalásával csökkenti a hitelek visszafizetésének kockázatát.
A Raiffeisen Bank sem változtatott 2005 végétől működő új kisvállalati hitelbírálati rendszerén, de – mint Tölgyesi Zoltán, a vállalati üzletág-igazgatója hozzátette – az eddigieknél körültekintőbben követik nyomon (monitoringozzák) a kölcsönök visszafizetését. Elemzik azok lejáratának szerkezetét, a késedelmes fizetéseket, egyes iparágakat pedig külön figyelnek.
A K&H Banknál is tavaly ősz óta érzékelik a hitelkereslet visszaesését, amit – a kiigazító csomag bejelentésén túl – az export-import cégek esetében a forintárfolyam ingadozásával, illetve a magas jegybanki alapkamattal is magyaráznak. Egyes bankárok arra is rámutattak, hogy amit a fekete vagy szürke gazdaságba menekülő, csak papíron veszteséges vállalatok „nyerhetnek” a köztartozások elbliccelésén, azt elveszítik hitelkérelmeik során. A bank ugyanis nem látja valódi pénzügyi számaikat, így elutasítja kérelmüket.
Akciókkal tartják
A Volksbanknál mérettől függetlenül minden vállalkozásnál érezhető a lanyhulás, még a külföldi tulajdonosi hátterű kkv-k esetében is. A beruházási tervek elnapolására utal, hogy – a K&H és a HVB Bank közös tapasztalata szerint – az új hiteligénylők többsége sem éven túli, hanem rövid futamidejű likviditási kölcsönt kér. „Noha a HVB Banknál nem jelentős a kereslet csökkenése, új kölcsönszerződéseinknél 60–70 százalékra nőtt az éven belüliek, például a folyószámlahitelek aránya” – összegez Bolyán Róbert kkv-értékesítési igazgató.
A Raiffeisen Banknál 2006 októberében váratlanul szinte „megállt” a hitelpiac – főképp a slágerterméknek számító beruházási célú jelzáloghitelnél. Novembertől azonban visszajött a korábban megszokott kereslet.
A bankok jó része így is arra számít, hogy idén is a tavalyi mértékben, akár 30–40 százalékkal bővülhet kkv-hiteleik volumene. Csakhogy ezt sokan közülük fiókhálózatuk ugrásszerű, évi 20–40 új egységet jelentő bővítésével tudják elérni (az új fiók közelsége szinte automatikusan hozza az új ügyfeleket). Mások saját kamatbevételüket akár 20 százalékkal szűkítő folyamatos akciókat hirdetnek, ami jó hír az ügyfeleknek.
Ipacs Viktor szerint az elmúlt fél évben a bankok egy része soha nem látott akciódömpinggel – ezen belül a fedezetlen, csak az ügyfélcég pénzügyi mutatói alapján nyújtott kölcsönök előtérbe helyezésével – versenyzett a kisvállalatokért, s ezt várhatóan 2007-ben is folytatni fogják. Bolyán Róbert szerint az NFT 2 mellett akár a kockázatosabbnak számító mezőgazdaságban is felfutás lehet, például a Nemzeti Földalap földjeinek megvételére szánt birtokfejlesztési hitel révén.
Durva drágulás
A hitelakciók vonzerejét csökkentheti, hogy 2007-től jó néhány pénzintézet megemelte a kölcsönszerződéshez szinte mindenütt előírt vállalati bankszámlavezetés, illetve tranzakciói fix díjait. Az OTP Banknál például eddigi kkv-ügyfelei mellett januártól csak a legalább 2 éves vállalkozói múltú cégek számára nyújtja változatlan számlavezetési díjjal, azaz havi 999 forintért Kisvállalkozói Mikro számlacsomagját. Az ennél fiatalabb (esetleg hitelt is igénylő) kisvállalatok számára már havi 2800 forintba kerül.
A K&H Bank sztenderd pénzforgalmi bankszámlájának havidíját emelte 3300-ról 4000 forintra, azaz bő 20 százalékkal. A bankműveletek kulcsa változatlan, de ezek közül többnek a minimumösszege alkalmanként 15–40 forinttal nőtt – a sok havi tranzakciót bonyolító cégeknek ajánlott Aktív számlacsomagéval egyetemben. A legkisebb cégek számára ajánlott, ingyenes tranzakciókat is tartalmazó, csak 390 forint havidíjú Start-csomagnál a bankon kívüli, papíralapú utalások díja 1,6-ról 2,1 ezrelékre változott.
Szintén sztenderd vállalati folyószámlájának díját emelte bő 10 százalékkal, havi 2700 forintra már tavaly decembertől a Budapest Bank. Az egyes bankműveletekért járó, úgynevezett könyvelési díj is nőtt, igaz, csak 5 forinttal.
Nem mind emelnek
A drágulás nem kerülte el a kisebb bankokat sem. A KDB Bank számlavezetési díja év elejétől 1700-ról 1950 forintra emelkedett. E társaságnál és a Volksbanknál egy apró, de esetenként fontos „pluszdíj” is megjelent. A KDB Banknál 2 ezrelék többletköltséget kell fizetniük ezentúl azoknak a cégeknek, amelyek 1 millió forint feletti készpénzfelvételüket nem jelzik egy nappal előbb a pénzintézetnek. A Volksbanknál e mulasztási díj csak 2 millió forint feletti kivétnél jár, akkor viszont 4 ezrelék a mértéke.
E lépések olyan időszakban történtek meg, amikor számos bank emelte magánügyfelei, tehát akár cégvezetők privát számláinak banki tarifáit is. Pedig eközben maguk a kisvállalatok is a korábbinál sokkal érzékenyebbek lettek a költségekre. Skonda Mária szerint a hiteligénylés során az ügyfelek az eddiginél körültekintőbben kérdeznek rá a járulékos terhekre, például a hitelgarancia vagy éppen az értékbecslés díjira is.
Akadnak azért bankok, amelyek szemben úsznak az árral: nem emelt tarifákat például a CIB Bank, az MKB Bank, a Raiffeisen Bank és a HVB Bank sem. Sőt, utóbbi hitelintézet Bolyán Róbert közlése szerint néhány esetben a jelenlegi akcióknál még kedvezőbbekkel is jelentkezik majd a kisvállalati piacon.
Elfogadhatatlan a belga miniszterelnök szerint, hogy betiltották Orbánék rendezvényét
A brüsszeli tiltás alkotmányellenes lépés volt a kormányfő szerint.
