A direktíva értelmében 2004. május 1-jéig meg kellett volna szüntetni minden korlátozást az elektronikus távközlési szolgáltatásokra, beleértve a műsortovábbító szolgáltatásokat is. Magyarország azonban még mindig nem vonta vissza a médiatörvénynek azokat az előírásait, amelyek a lakosság egyharmadára korlátozzák a kábeltévék szolgáltatási lehetőségét – olvasható az Európai Bizottság közleményében.
A kormány tavaly megpróbálkozott a médiatörvény megfelelő módosításával, de ehhez nem sikerült többséget szerezni a parlamentben. Azt ígérte, hogy az idén új javaslatot terjeszt be, de ezt elmulasztotta – emlékeztet a brüsszeli közlemény.
A hatályban levő szabályozás továbbra is akadályozza a magyarországi kábeltelevíziózás konszolidációját. A konszolidáció előmozdítaná a beruházásokat, és a jobb minőségű szélessávú szolgáltatások nyújtását, beleértve a Magyarországon a Magyar Telekommal versenyben álló kábeltelevíziós szolgáltatók egy csomagban hármas (telefon, szélessávú internet-hozzáférés és kábeltelevízió) szolgáltatásait – állította a brüsszeli testület.
A döntésről Neelie Kroes, az EU-bizottság versenypolitikai biztosa ezt mondta: Örömmel fogadtam, hogy Magyarország vállalást tett a médiatörvény módosítására, azonban most itt az idő, hogy a magyar kormány késedelem nélkül eleget tegyen ígéretének. A médiatörvény kábeltelevíziós szolgáltatókat sújtó korlátozása a magyarországi fogyasztók választási szabadságának kárára korlátozza a versenyt a szélessávú szolgáltatások piacán.
Az ilyesféle ügy nem különleges Brüsszelben: az Európai Bizottság rendszeresen beperli a tagállamokat az Európai Bíróságnál – ez a szokásos fegyelmi eljárás egyik előírt szakasza –, ha úgy véli, hogy az valamilyen területen nem tartja be az EU joganyagát. A brüsszeli testület például csak a szerdai napon kilenc állam (Franciaország, Lengyelország, Belgium, Görögország, Spanyolország, Svédország, Németország, Ausztria és Portugália) esetében jelentette be, hogy keresetet nyújt be Luxemburgban különböző jogsértések miatt.
