Néhány hónappal ezelőtt találkozót kért Azerbajdzsán magyarországi nagykövete Cselényi Lászlótól. Mint kiderült, a diplomata az azeri köztévé érdekében jött lobbizni a Duna Televízióhoz. „Azerbajdzsánban azt tanítják a gyerekeknek az általános iskolában, hogy a magyarok a mi művelt nyugati rokonaink, akik sokra vitték” – kezdte e meglepő állítással mondandóját a meghatódott nagykövet. A látogatásnak végül az lett eredménye, hogy egy cseremegállapodás keretében 40-40 filmet adott egymásnak a két csatorna. Májusban a Duna Tv-n egyébként már egy egész napos tematikus azeri adásfolyamat láthattak a nézők, augusztus 20-án pedig a „keleti rokonaink” nézhettek orrba-szájba magyar filmeket, illetve rólunk szóló műsorokat.
Adásszünet
Dunai mókus
„Biológiai képtelenség nászra kötelezni egy eleven mókust és egy oszlófélben lévő elefántot” – mond Cselényi László egy hasonlatot arra a nyáron felröppent hírre, hogy összevonnák őket az MTV-vel. „Biztosan irritál egyeseket, hogy mi vagyunk az egyetlen közszolgálati médium, amely nullszaldós, saját székháza van, és még tartozása sincs” – fejtegeti Cselényi.
A diploma megszerzése után a Kolozsvári Bábszínház irodalmi referense és rendezője lett, ami akkortájt komoly eredménynek számított a „kihelyezési-rendszer” miatt. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a friss diplomás magyarokat akár Moldvába, vagy Konstancába, de legalábbis színromán területre is elküldhették, a helyükre pedig románokat telepítettek Erdélybe. A bábszínházasdi mellett posztgraduálisan rendezői oklevelet is szerzett Bukarestben, majd 1978-ben a Román Televízió magyar szerkesztőségénél lett szerkesztő-rendező. Sok munkájuk nem volt, hiszen heti egy óra műsoridőt kaptak hétfőn, kora délután. Később azonban már ennyi sem jutott, a ’80-as évek elején ugyanis megszüntették a magyar szerkesztőséget.
Tejesember
Cselényi László
1968–1975.: Stúdió 51 művészeti csoportosulás vezetője
1974–-1978.: Kolozsvári Bábszínház, irodalmi referens, rendező
1978–1982.: Román Televízió, magyar szerkesztőség, szerkesztő-rendező
1983–1996.: Magyar Televízió, rendező
2002–2005.: az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója
1996-tól a Duna Televíziónál rendező, majd 2005-től elnöke
A televízió Zenei- és Kulturális Főosztályán készített különféle műsorokat „rendkívül lelkesen, ám különösebb visszhang nélkül”.
Az 1989-es román események kapcsán azonban hirtelen – akaratán kívül –felértékelődött a szerepe. Kellett ugyanis valaki, aki átlátja a román politikai helyzetet, ezért szépen fokozatosan Cselényi László lett a romániai történések nem hivatalos szakértője. A szerep olyannyira ráragadt, hogy ezt követően döntően erről a kérdéskörről készítette dokumentumfilmjeit is.
Később mégis vált, és a szívéhez amúgy is közelebb álló Duna Televízióhoz szegődött, ahol Minorates Mundi című sorozatát 1999-ben Európa díjjal jutalmazzák. A kezdeti lelkesedés után azonban egyre kevesebb műsort készíthetett a televíziónak, és a 73 ezer forintos nettó fizetése sem volt különösebben inspiráló, ezért 2002-ben megpályázta az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatói pozícióját.
Igaz, az urániás megbízatását megelőzően is ringbe szállt egyszer a Duna Tv elnöki posztjáért, ám nem ő lett a befutó. 2005-ben azonban rá esett a választás. „Egy jó dolog van abban, hogy a kuratóriumban pártok delegáltjai ülnek. Az, hogy konszenzusra kell jutniuk, ezért egymás pártkatonáit egyből kigolyózzák a jelentkezők közül” – említi Cselényi László, hogy miért különösen büszke a megválasztására.
Kistesó
Tudta-e…?
A kábeltelevíziós érdekvédelmi szervezetek az Autonómia csatorna indulásakor pert indítottak, a televízió alapcsomagba való felvételét kötelezővé tevő ORTT-határozattal szemben.
A tematikus adó indulása nem ment zökkenőmentesen. Már a határon túl a televízió elnevezése gátat szabott a kábelrendszerekbe való bekerülésnek, nálunk pedig a közszolgálati médiumok „szaporodásával” nem számoló médiatörvény értelmezése jelentett akadályt. Utóbbi ugyanis a műsorelosztók számára kötelezővé teszi a közszolgálati adók műsorának továbbítását – méghozzá a legolcsóbb csomagban – konkrétan azonban csak az akkor létező három csatornát nevezi meg. A problémát végül úgy sikerült áthidalni, hogy az indulás előtti napokban a Duna II előtaggal bővült a csatorna elnevezése, a kábelszolgáltatókkal pedig egyenrangú félként ültek le tárgyalni, és nem fenyegetőztek az ORTT-vel. „Ma már naponta egy-két kábelszolgáltató bejelentkezik, hogy felvenné a műsorkínálatába a csatornát” – utal arra Cselényi, hogy már vége az idegenkedésnek.
Még két évvel ezelőtt született megállapodás arról, hogy jelentős magyar állami támogatással erdélyi magyar televízió fog indulni. A határon túli tévé ügye egyelőre megakadni látszik, aminek a Duna Tv elnöke nem örül, ugyanis szerinte nem befolyásolná hátrányosan őket a határon túli magyar televízió indulása. „Konkurens lenne, de már most is annyi versenytársunk van Erdélyben, hogy eggyel több vagy kevesebb, nem számít” – vélekedik Cselényi, akinek elmondása szerint az erdélyi kábeles háztartásokban átlagosan több magyar adás fogható, mint nálunk. Ám még ekkora konkurenciaharcban is a Duna Tv a legnézettebb csatorna a kinti magyarok körében.
