Üzleti tippek

Gyenge védelem

A körbetartozások mérséklése érdekében módosult a közbeszerzési törvény, de ettől aligha várható a fizetési fegyelem általános javulása.

A körbetartozás leginkább a kis- és középvállalkozásokat sújtja, a behajtási nehézségek miatt számos cég megy tönkre. A kormányzat és az ellenzék, a szakmai kamarák és az érintett vállalkozások is keresik a megoldást. Idén már több olyan törvénymódosítás született, ami gyorsítani hivatott a felszámolási eljárásokat, illetve növeli a cégvezetők felelősségét.

Hiába változott azonban júliusban a csődtörvény és a társasági törvény is, mindig maradnak kiskapuk. Néhányra zárat tesz a frissen módosított közbeszerzési törvény, amely még karácsony előtt hatályba lép. A változások nem érintik a hatályba lépés előtt létrejött szerződéses viszonyokat.

Garanciák alvállalkozóknak

A törvénymódosítással az volt a jogalkotói szándék, hogy megerősödjenek az alvállalkozók jogi pozíciói – ez a nyertes ajánlattevő (fővállalkozó) fizetési fegyelmét is javíthatja. A fővállalkozók ugyanis számos mikro-, kis- és középvállalkozást vonnak be a teljesítésbe. A likviditási nehézségekkel nehezebben megbirkózó kis cégeket azonban nem illetik meg olyan jogi garanciák, mint amelyeket a nyertes ajánlattevő érvényesíthet az ajánlatkérővel, azaz a közbeszerzés megrendelőjével szemben. A módosított törvény szerint viszont már nem lehet visszatartani az alvállalkozók pénzét akkor, ha a beruházásban részt vevők szerződésszerűen teljesítettek, és az ajánlatkérővel szembeni fizetési határidő lejárt.

Ezt a szabályt kell alkalmazni a lánctartozásokra is, amikor az alvállalkozó további alvállalkozót, azaz teljesítési segédet vesz igénybe. A teljesítési segédeket ezentúl ugyanolyan jogok illetik meg az alvállalkozókkal szemben, mint azokat a fővállalkozóval szemben.

A közbeszerzési törvény eddig csak az ajánlatkérő és a fővállalkozó viszonyában rögzítette a fizetési határidőket. Eszerint az ajánlatkérő 30, uniós forrásból támogatott közbeszerzésekben pedig 60 napon belül köteles kifizetni a fővállalkozót, hacsak törvény ettől eltérően nem rendelkezik, vagy a felek halasztott, illetve részletfizetésben nem állapodtak meg.

Az alvállalkozók azonban már kiszolgáltatott helyzetben vannak a közbeszerzéseket elnyerő tőkeerős vállalatokkal szemben, a 180 napos fizetési határidő kikényszerítése sem ritka. Ezért a törvénymódosítás rögzíti, hogy ha a fővállalkozó követelése megnyílt az ajánlatkérővel szemben, 8 napon belül köteles a saját alvállalkozójának teljesíteni, az alvállalkozó pedig további 8 napon belül köteles fizetni a teljesítési segédnek.

Inkasszójog

Követelésfigyelők


A körbetartozás különösen a kereskedelmi és az építőipari cégeket érinti. Az érdekeiket képviselő szervezetek együttműködnek követelésfigyelő rendszerekkel, hogy tagjaik ellenőrizni tudják üzleti partnereiket a szerződéskötés előtt. Az Építőipari Vállalkozások Országos Szövetsége (ÉVOSZ) ingyenesen elérhetővé teszi tagjai számára az Opten Kft. által működtetett követelésfigyelő rendszert, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) pedig az Eyewatch Kft. információs rendszerével működik együtt.

A nyertes ajánlattevő (fővállalkozó) eddig is jogosult volt inkasszó benyújtására az ajánlatkérővel szemben, de az alvállalkozók nem. A közbeszerzési láncolat hátrébb álló tagjait nem védte törvényes garancia, ha a fővállalkozó nem fizetett határidőre, az alvállalkozók beléptek a körbetartozással érintettek körébe. A törvénymódosítás inkasszójogot ad a szerződésszerűen teljesítő alvállalkozó javára, ha a fővállalkozó nem teljesít a 8 napos fizetési határidő alatt.

Ugyanilyen feltételekkel élhet az inkasszóval a teljesítési segéd az alvállalkozóval szemben. Az inkasszójogot a fővállalkozó szerződésszerű teljesítésétől számított 8, illetve 16 nap után lehet érvényesíteni. Az alvállalkozó, illetve a teljesítési segéd az inkasszó érvényesítésekor igazolni köteles, hogy mikortól kell számítani ezt a határidőt.

Előfordulhat, hogy a fővállalkozó vagy az alvállalkozó sikertelenül érvényesíti inkasszójogát, vele szemben azonban eredményes a sorban utána következő vállalkozó inkasszója. Ennek kockázata egyrészt mérsékelhető azzal, hogy a fővállalkozó az ajánlatkérővel szembeni követelését mint az állammal vagy önkormányzattal szembeni, elismert követelést kedvező feltételekkel faktorálhatja. Másrészt: bizonyos értékhatár felett akkreditív biztosítja a követeléseket, így a sikertelen inkasszólehívások elkerülhetők lesznek.

Kizárólagos akkreditív

Külön igazságügy-miniszteri rendelet fogja meghatározni azt a szerződési értékhatárt, amely felett az inkasszó már nem alkalmazható, helyette visszavonhatatlan okmányos meghitelezés (akkreditív) útján kell az alvállalkozói követeléseket biztosítani. A gyakorlatban ez azt jelenti majd, hogy az ajánlattevő pénzintézete meghatározott szerződési értékhatár felett vállalja: a teljesítési határidő beálltakor fizetni fog az alvállalkozónak az általa benyújtott dokumentumok (például az ajánlattevő által kiállított teljesítési igazolás) alapján.

Az akkreditívre vonatkozó szabályok az alvállalkozókra és a teljesítési segédekre is alkalmazhatók. Az akkreditív a jogszabályban előírt értékhatár alatt is választható az inkasszó elkerülése érdekében. Előnye, hogy a benne szereplő összeg biztosan a jogosult rendelkezésére áll, ráadásul az okmányos meghitelezés a külföldiek számára is könnyen alkalmazható. Hátránya viszont, hogy több költséget jelent, mint az inkasszó. Ráadásul akkor is, ha a kötelezett a határidőn belül önkéntesen fizet.

Azok a fővállalkozók, amelyek nem annyira tőkeerősek, hogy az akkreditívvel lekötött összeget nélkülözni tudják, ezzel a módosítással hátrányos helyzetbe kerülnek. De az alvállalkozók sem lehetnek biztosak a fizetésben, mert ha a fővállalkozó nem állítja ki a teljesítési igazolást, akkor továbbra sem jutnak hozzá a pénzükhöz.

Mit javasol az IPOSZ?


A pénzügyi garanciákat és azonnali szankciókat ne csak közbeszerzési eljárásban lehessen alkalmazni,
– azok az adósok, akik rendszeresen túllépik a fizetési határidőt, kerüljenek mindenki által hozzáférhető feketelistára, a listán szereplő vállalkozások ne indulhassanak pályázatokon,
– hozzanak létre olyan országos, elkülönített pénzügyi alapot, amely áthidaló megoldásként meghitelezné az önhibájukon kívül eladósodott cégek kintlévőségeit,
– jogszabályban rögzített rövid (15 napos) fizetési határidőket állapítsanak meg a szerződéses viszonyokban,
– a tartozások behajtása érdekében legyenek gyorsabb bírósági eljárások (ne tudja kimenekíteni az eljárás alatt a vagyont a fizetésre kötelezett)
– jogszabály rögzítse, hogy a multinacionális beszállíttató vállalatok ne köthessenek ki 30 napnál hosszabb fizetési határidőt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik