Médiaberkekben azt rebesgetik, a Google, mielőtt 1,65 milliárd dollárért megvásárolta az amerikai YouTube, videómegosztó közösségi oldalt, mintegy 500 millió dollárt tett félre, hogy abból fedezze majd a tranzakció utáni szerzői jogi pereket.
Jogi viták ide vagy oda, a videóblogoknak, s tágabban véve a web2.0-val fémjelzett jelenségnek a monopolhelyzetben lévő médiavállalatok olyan erőt tulajdonítanak, ami akár a saját jól bebetonozott pozícióikat is fenyegetheti. A web2.0 summázva annyit tesz, hogy a felhasználóknak sokkal nagyobb szerepe van az online tartalmak építésében, mint korábban— magyarázza Hazai András, a Sanoma Budapest Zrt. online részlegének szerkesztő projektfelelőse.
Nem véletlen, hogy itthon is az olyan tőkeerős vállalatok léptek a videómegosztó oldalak ranglistájának az élére, mint a Sanoma Budapest Zrt. a Videoplayer.hu-val és a T-Online Magyarország a Videa termékével. Velük osztozik még a piacon a Porkolt.com, a Videopost és a Freevlog.
A YouTube felívelése és beolvadása
Tudta-e?
Naponta több mint 65 ezer videóklipet töltenek fel a YouTube-ra, miközben letöltései száma meghaladja a napi 100 milliót.
A YouTube-ot 20 hónappal ezelőtt egy kalifornia garázsból indította útjára két fiatalember.
Bevált recept
A vicces és baki videók Magyarországon is népszerűek, hazai illetve külföldi tartalmakkal egyaránt — mondja Tóthmátyás Tibor, a T-Online Magyarország Zrt. portáligazgatója. A Sanoma Vidoplayerén szintén a ranglista élén állnak a humoros klipek, de egyre nő a gyerekről, állatról készített úgynevezett homevideók száma is — számol be Hazai András szerkesztő projektfelelős. Továbbá meg kell említeni a mindenhol átlagon felüli nézettségnek örvendő pornográf tartalmakat is. A Videoplayer.hu-n egyébként egyelőre nem engedélyezettek az ilyen típusú anyagok, később viszont tervezik a 18 év feletti kategória bevezetésével az ilyen típusú videók közzétételét.
Nagy kérdés, hogy a felhasználók szertágazó kreativitását üzletileg miképpen lehet kihasználni. A T-Online portfólióban gondolkodik, a Videa értékesítését egy kalap alá vette az iWiW-vel és az origóval, míg a Sanoma a Videoplayernél egyedi reklámmegoldásokkal kalkulál. Egyelőre azonban mindkét nagy médiatársaság a stratégiai piacépítés fázisánál tart.
Hirdetési lehetőségek az amatőr videókban
A web2 a long-tail — hosszú farok — reklámmodellre épít, melynek a lényege, hogy ne csak a „fejre”, hanem a „szélre” is helyezzenek el reklámokat. Ennek kitűnő példáját nyújtja a Google AdSense szöveges reklámszolgáltatása, mely gyakorlatilag bármilyen weboldalra el tud helyezni reklámokat, ellentétben a banner reklámmal, ami ráadásul sokkal zavaróbb is. „Az amatőr videóklipek burjánzása, s a közösségi oldalak hatalmas látogatottsága aranybánya a reklámozóknak, ám komoly kihívásokat is magában hordoz, egyebek közt azáltal, hogy a fogyasztók ráteszik a kezüket a márkára” — nyilatkozta Novák Péter, Kirowski digitális marketingügynökség ügyvezetője a Marketing és Médiának.
Néhány hónapja a YouTube-on egy rendhagyó „kémiai kísérlet” hozta lázba a látogatókat. A klipen, ütemes rockzenére egy fiatalember egy másfél literes kólába önti a Mentos cukorkákat, mire a kóla szökőkútszerűen kilövell a palackból. A Coca-Cola ahelyett, hogy keresetet indított volna a márkája megsértése miatt, kvázi pályázatot hirdetett további feldolgozások beküldésére. A spontán hullámok ilyen meglovaglása, vagy újabbak keltése mellett létezik egy másik kézenfekvő lehetőség, nevezetesen, hogy fizetett multimédiás reklámokat, úgynevezett webizódokat tűzdelnek a leglátogatottabb videók közé. Ám, ez sem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik – teszi hozzá Novák Péter, a Kirowski ügyvezetője. Egyfelől még nem állnak rendelkezésre standard mérési technológiák a célcsoport pontos belövésére, másrészt nem mindegy, hogy egy reklám milyen kontextusban jelenik meg. Bár a címkék (tagek) elvileg jelzik a videó tartalmát, a gyakorlatban félrevezetők lehetnek. Harmadrészt, 10–15 másodpercnél hosszabb reklámot az emberek nem néznek végig, s a készítőknek alkalmazkodniuk kell a médium extrémitásra, humorra, és meghökkentésre építő stílusához. Jelenleg egyébként a videóportálok a filmelőzetesek hirdetéseire számítanak elsősorban, melyhez remek platformot nyújtanak.
„Jogos” kérdések
A videómegosztó közösségi oldalakra sokszor olyan klipek is felkerülnek, amelyek szerzői jogokat sértenek. Ennek kivédésére a YouTube eddigi politikája az volt, hogy utólagosan távolította el a kifogásolt tartalmakat, illetve sikerült terjesztői megállapodásokat kötnie hatalmas médiavállalatokkal, úgymint a Universal Music Grouppal, a Sonyval, a CBS amerikai tévécsatornával és a Warner Music-kal. A jelek szerint ez a fajta politika mégsem bizonyult elég hatékonynak, mivel nemrégiben közel harmincezer file-t kellett letörölnie, miután japán médiavállalatok bejelentették, hogy a YouTube szerzői jogokat sértettek meg.
Miután kifogással élt a többek között a Bajnokok Ligáját, és az Ausztrál Nyílt Teniszbajnokságot képviselő online jogvédő ügynökség, a NetResult is, a portálnak további 1000 videót kellett levenni kínálatából. „ S ez még csak a jéghegy csúcsa” – nyilatkozta a Guardiannak Christopher Stokes, a NetResult ügyvezetője.
Molnár Péter, a Közép Európai Egyetem Média és Kommunikáció Kutató központjának a munkatársa a Marketing és Mediának elmondta: ebben a kérdésben a fő feladat az egyensúly megtalálása. Egyfelől fontos, hogy a már létrehozott, piaci értékkel is bíró művek szerzői jogának a védelme megoldott legyen, másfelől, hogy a további alkotások megszületését se gátolják.
Russ Taylor, Magyarországon tevékenykedő média és kommunikációs jogi szakértő úgy látja, a szerzői jog már eddig is sikeresen beolvasztott vagy megküzdött egy sor új technológiával (videóval, a rádióval, kereskedelmi és kábeltévével). Amennyiben mégis jogi reformra vagy átgondolásra lenne szükség, akkor a legfontosabb kihívás az, hogy jól tudjanak együttműködni egymással a döntéshozók és a telekommunikáció-, média-, technológiaszektor szakértői. Ha mégsem sikerül törvénytisztelő magatartásra bírni a felhasználókat, akkor segítségül jöhet az úgynevezett audio-fingerprintig (audio ujjlenyomat eljárás) ami automatikusan kiszűri a kérdéses tartalmakat. A YouTube és a Warner megállapodásnak például része volt, hogy a Warner bevetette ezt a technológiát.
Hatalmi átrendeződés
A web2.0-nek a hagyományos média egyes szereplői olyan felforgató erőt tulajdonítanak, amit ha elfojtani már nem tudnak, legalább igyekeznek kordában tartani. A „hatalom a régi elittől a fogyasztók felé mozdul el” – figyelmeztette kollégáit még májusban az ausztrál médiacézár, Rupert Murdoch, majd sietve megvásárolta a YouTube fő riválisát, az iWiW-hez hasonló elven működő, egyik legsikeresebb társas kapcsolatépítő weboldalt, a MySpace-t. Tom Glocer, a Reuters vezérigazgatója pedig a videómegosztókkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Ha mi biztosítjuk a szükséges eszközöket, és teremtjük meg a feltételeket, akkor kordában tarthatjuk a kívülről nézve punk forradalomnak tűnő folyamatot.”
