Egy akarat időutazása, mely minden veszély, küzdelem, csalárdság és kényszer után is megtartott egy népet és egy nemzetet Európa közepén – ajánlotta a Polgári Körök 2002. december 12-i hírlevele Bayer Zsolt és Nemes Tibor 1100 év Európa közepén című tévésorozatának DVD-n megjelent változatát. A sorozat 52 darabját a Magyar Televízió (MTV) rendelte meg 1998-ban a részben Bayer Zsolt és Nemes Tibor tulajdonában álló BLN Vagabunds Film Kft.-től, 88,8 millió forintért, amelynek felét pénzben, másik felét reklámidővel kellett kielégítenie. A szerződést 2001-ben úgy módosították, hogy további 13 rész készüljön. Újabb módosításra került sor 2002-ben, eszerint a BLN Vagabunds a még rendelkezésre álló reklámidő értékének egy részéért megvásárolta a sorozat korlátlan jogát – nyilván ennek következtében kerülhetett az videó és DVD formájában a boltokba.
Furcsaságok
A Magyar Televízió (MTV) felügyelőbizottsága több, a köztévé korábbi vezetői által, a BLN Vagabunds Kft.-vel kötött szerződés ügyében vizsgálódott. Az MTV ugyanis további három produkcióra is szerződött a céggel, de azok közül kettő sohasem készült el. Ám – a Figyelő információi szerint – a felügyelőbizottság (FB) már az egyébként igényesen legyártott 1100 év… sorozattal kapcsolatban is talált furcsaságokat. Az egyik ilyen, hogy miközben az első epizódok még 1,7 millióba kerültek, az újabbak darabonként már 2,4 millió forintba. Ráadásul az FB azt valószínűsítette, hogy ezek az eredeti költségvetésből készültek el, hiszen már a szerződés módosítása előtt sugározták azokat. A korlátlan jogok átadása pedig azért nem tetszett az FB-nek, mert a szerződés szerint a BLN Vagabundsnak 2001 végéig fel kellett volna használnia az összes reklámidőt, s ha ez nem sikerül, akkor sem követelhetett volna semmit az MTV-től, értelemszerűen a korlátlan jogokat sem (a BLN Vagabunds eredetileg csak 10 százalékban volt jogtulajdonos). Az 1100 év… elkészítéséhez egyébként a kulturális tárca is adott 100 millió forint támogatást, de a dologból per lett. Mint az Oktatási és Kulturális Minisztériumban elmondták, „nem szerződésszerű elszámolás miatt” indítottak keresetet a 100 millió forintért és járulékaiért, de ezt a bíróság elutasította.
Az el nem készült produkciók közül az egyik az Útikalauz marslakóknak munkacímet kapta, 20 darab negyedórás epizódból állt volna, s Szerb Antal hasonló című műve alapján Bayer Zsolt írta volna a forgatókönyvet. Az 1998-ban született megállapodás szerint az MTV előre meghatározott részletekben 4 millió forintot és több mint 47 millió forint értékű reklámidőt ad a produkcióért. Ennek első részét 2000-ben kellett volna leszállítani, miközben az MTV előre fizet. A köztelevízió át is utalta a pénzt, s befogadott 42 millió forintnyi barterszámlát a reklámról, majd kétszer is módosították a szerződést, kitolták a sugárzás idejét 2003 novemberéig, de az akkor sem történt meg. Ezt a szerződést is módosították kétszer, másodszorra a költségvetést 168 millió forintra emelték, s bár az MTV-nek ebből nem kellett többet fizetnie, mint korábban, a BLN Vagabunds eredetileg 10 százalékos jogtulajdonlása 70 százalékra nőtt.
Az Ismeretlen Európa című produkcióra 2000-ben szerződtek, ám – nevéhez híven – ez azóta is ismeretlen maradt, annak dacára, hogy az MTV fizetett érte. Ebben az esetben a 15 epizódért bruttó 89 millió forint járt volna kisebb részben előlegként, nagyobb részben bizonyos mennyiségű epizód átadásáért. Átadás sosem történt, a köztévé mégis kifizette az összeg több mint kétharmadát.
Per
Mint Rudi Zoltán, az MTV elnöke elmondta, az FB vizsgálatát belső ellenőrzés követte. „A kft.-vel szemben egy 27 millió forintos követelésünket jogerős fizetési meghagyással próbálunk érvényesíteni, tekintettel azonban arra, hogy a cég ellen felszámolási eljárás indult, nincs sok reményünk. Egy másik, 66 millió forintos követelésünk iránt polgári pert indítottunk. Az ismeretlen tettes elleni büntető feljelentés előkészítése szintén folyamatban van” – közölte Rudi Zoltán. A Figyelő megkereste Légrádi Gábort, a BLN Vagabunds Film Kft. résztulajdonosát és ügyvezetőjét, de ő nem kívánt nyilatkozni. Bayer Zsoltot, aki jelenleg a Hír TV műsorvezetője, telefonon nem sikerült elérnünk, e-mailben feltett kérdéseinkre pedig lapzártánkig nem válaszolt.
Bár az MTV krónikus pénzhiányban szenved (lásd a keretes írást), nem siette el az intézkedést, az FB ugyanis pont egy éve, 2005 szeptemberében zárta le a vizsgálatát. Most meg már késő, hiszen áprilisban felszámolás kezdődött a BLN Vagabunds Kft.-nél. Somogyi Krisztina felszámolóbiztos, a TM-Line Kft. képviselője úgy tájékoztatott, hogy az eljárás a Fővárosi Önkormányzat adó ügyosztályának kérésére indult meg. Ennek keretében juthat követeléséhez az APEH Észak-Budapesti Igazgatósága is, amely a cégadatok tanúsága szerint már 2003-ban végrehajtást kezdeményezett. Mivel a hitelezői követelések bejelentésének határideje csak most jár le, és a könyvelést sem volt még idő áttekinteni, Somogyi Krisztina nem tudott válaszolni arra a kérdésre, vajon a követelések mekkora része térülhet majd meg.
Szűkös idők
Augusztus 31-én lejárt az MTV által 2004-ben felvett 4 milliárd forintos hitel állami garanciája. Ezt annak idején tőkepótlás helyett vette fel a köztévé, ugyanis a saját tőkéje a jegyzett tőke kétharmada alá csökkent, s ilyenkor a társasági törvény szerint a tulajdonosnak tőkét kell emelnie. „Korábban évente 6–8 milliárd forinttal többet költött az MTV, mint amennyit a költségvetés eredetileg elkülönített a számára, s ezt utólag mindig pótolták. Az uniós csatlakozás után azonban már tilos az ilyesfajta állami támogatás, ezért a hitelfelvétel lett a megoldás” – mutat rá Rudi Zoltán, az MTV elnöke. A köztévé 2005 szeptemberében mind saját kuratóriumának, mind a Pénzügyminisztériumnak jelezte, hogy a 2006-os költségvetésbe be kellene tervezni 4,5 milliárd forint tőke- és kamatfizetést, továbbá a téli olimpia, az úszó Eb, a kajak-kenu vb és a két választás közvetítése miatti pluszköltségeket, összesen 1 milliárd forintot, de ez nem történt meg. További teher, hogy a Nemzeti Audiovizuális Archívum állam általi megvásárlása után az MTV-nek be kell fizetnie az áfát, amelyet nem tud visszaigényelni, hiszen tevékenysége áfamentes. Pluszköltség, hogy a színlelt munkaszerződések miatt hozott szabályozás következtében korábban vállalkozóként foglalkoztatott munkatársakat alkalmazni kell. Mindazonáltal az MTV fizette a 4 milliárd forintos hitel kamatait, a pluszköltségeket pedig igyekszik megspórolni. Ebből a legnagyobb tétel a reorganizáció révén létrejött megtakarítás, a legfájdalmasabb pedig a külsős foglalkoztatás és a túlóra-kifizetések visszafogása, aminek következtében műsorok maradnak el. „Azt a munkát, amelyet eddig 1200 külsős végzett, most 300 belsős látja el” – mondja Rudi Zoltán. Mindazonáltal a takarékosságnak, valamint annak köszönhetően, hogy a saját bevételek a tervezettnek megfelelően alakulnak, az MTV enyhe pozitív eredménnyel kívánja zárni az évet.
A 4 milliárdos hitelt az MTV szerette volna meghosszabbítani, de nem kapott hozzá kormánygaranciát, csak egy ígéretet, hogy az állam más módon megoldja a kérdést. A Figyelő úgy tudja, hogy a hitel visszafizetését a kormány a Millennium Média (MM) Kft. eladásából kívánja finanszírozni. Ebbe a kft.-be vitték be 2001-ben a korábban az MTV tulajdonában lévő két telket a III. kerületi Bojtár és Kunigunda utca kereszteződésénél. Akkor az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. 4,2 milliárd forintot fizetett az MTV-nek az ingatlanokért, most a kft. értékét 4,6 milliárd forintra teszik. Az MM Kft.-t a kötelezettségekkel együtt adnák el, vagyis az új tulajdonosnak fel kellene építenie az MTV új irodaházát.
Információnkat a kormányszóvivői iroda annyiban erősítette meg, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) mint az MM Kft. tulajdonosi jogait gyakorló szervezet érvényesíteni akarja azt a kormányzati döntést, amely szerint a cég tulajdonában álló ingatlanon valósuljon meg az MTV új székháza és gyártóbázisa. Ennek megfelelően a KVI csak akkor tekinti az MM Kft. eladására kiírt pályázatot eredményesnek, ha a vevő a médiaprojekt megvalósítására is megfelelő kötelezettséget vállal.
