Szabó Imre elmondta: a megye további megerősödésében kiemelt szerepet kap a közlekedés, az oktatás és az egészségügy kérdése, az uniós források nagyobb hányadát e célra kívánják majd fordítani. A közlekedésen belül az úthálózat korszerűsítése és a Duna által a vízi közlekedés nagyobb mértékű bekapcsolása tartozik a feladatok közé, amelyek a Nemzeti Fejlesztési Terv második ütemében is hangsúlyosan szerepelnek.
Az oktatás infrastruktúrájának erősítésén belül a következő három évben külön 20 milliárd forintot terveznek a megye iskoláinak bővítésére, modernizálására, új intézmények építésére. Erre azért is szükség van, mert a fővárosból kiköltözők és a más vidékekről idetelepülők jóvoltából a megye lakossága folyamatosan gyarapodik – tette hozzá.
Az elmúlt négy év eredményeiről szólva az elnök utalt rá, hogy összességében 63 milliárd forint jutott a megye infrastruktúrájának bővítésére, gazdaságának élénkítésére, humán feladatokra, döntően pályázati forrásokból. Mindennek eredményeként a megye eddigi történetének legsikeresebb korszakát hagyja maga mögött. Bővült az úthálózat, épül az M0-ás körgyűrű és a hozzá tartozó Duna-híd, 14 milliárd forintot fordítottak a szennyvízhálózat kiépítésére – hívta fel a figyelmet a közgyűlés elnöke.
Mászás közben bontotta meg a via ferrátát a vasalt út üzemeltetője
Áprilisban, a tatabányai via ferratán elmérgesedett a helyzet, amit másképp lát a rendőrség és a mászószövetség. Utóbbi szerint „egy tudottan kezdőkből álló csoport előtt, akik már benne vannak az útban, megbontani az életük védelmére felszerelt, személyes biztonságukat garantáló vasalt utat, az jócskán túlmutat a vélt sérelmen”, az ügyben történt feljelentést azonban a hatóság elutasította. Két mászóbizniszben érdekelt tatabányai férfi csatája dióhéjban.
