A testen viselt óra a tárgykultúra része, az öltözet kiegészítője. A megfelelő darab kiválasztása során sokféle szempontot ajánlatos figyelembe venni, például: mit csinálunk a szabad időnkben, milyen munkakörben dolgozunk, hogyan szórakozunk.
Karóránk éppen úgy árulkodik rólunk, mint a ruhánk, a névjegyünk vagy akár a baráti körünk. Egyes modellek csak bizonyos szituációkhoz, élethelyzetekhez illenek. „Egy bőrszíjas, finom vonalvezetésű, lapos Patek Philippe Calatrava öltönyös karóra nem való laza, casual ruházathoz. Az a menedzser pedig, aki szmokingban indul egy elegáns rendezvényre, általában nem tesz a kezére acélszíjas időmérőt” – figyelmeztet Schiffer Miklós image-maker.
Divat a retro
Idő és pénz
Piacokon néhány ezer forintért is lehet órát kapni, de használható időmérőt, jótállással, 10 ezer forinttól vehetünk. A középkategória húszegyezer forint körül kezdődik, és közel 300 ezer forintig terjed. A mechanikus órák indulóára 100 ezer forint alatt van. 400–500 ezer forinttól a nagy presztízsmárkák egyszerűbb modelljei is elérhetők. A kirakatból azonnal megvásárolható órák ára általában 10 millió forintig terjed. Az ennél drágább luxusmodelleket katalógusból, illetve nem működőképes bemutatópéldány alapján lehet megrendelni.
A legigényesebb magyar menedzserek is legfeljebb két–három olyan, drága órát hordanak, amivel helyettesíthetik az ékszert. „Egy üzletasszony még akkor is viseli az ismert divatmárkák nevével fémjelzett olcsóbb modelleket, ha a fiókjában többféle drága karóra is lapul. A hölgyek sokkal bátrabban nyúlnak az órához mint öltözködést kiegészítő tárgyhoz” – állítja Horváth Gyuláné, az Omega óraszalon vezetője.
A rajongók számtalan érdekes és modern modell közül választhatnak, miközben nagy divat a karórák világában is a retro. Eredeti, illetve az eredeti stílust inkább csak utánzó, de még elfogadható kollekciók egyaránt kaphatók. „A ruhadivatban kezd visszatérni az art deco hangulat, s ezt az óragyártók is felismerték. Ennek kiválóan megfelelnek a négyszögletes formák” – magyarázza a kör négyszögesítését Schiffer Miklós.
A méret a lényeg?
A férfimodellek között több a sportóra. Nem feltétlenül azért hord ilyet tulajdonosa, mert reggel fut, délelőtt mondjuk a jégbúvárkodás extrém sportjának hódol, délután pedig teniszezik, hanem például tevékenyen részt vesz háza felújításában. Az ilyen igénybevételt a külső behatásoknak ellenállóbb sportóra jobban bírja, sőt azt is sugallja, hogy gazdája edzett, sportos ember.
Fél évszázaddal ezelőtt a méretek lekicsinyítése számított bravúrnak, de az elmúlt 10–15 évben a csuklón hordott időmérők mérete egy vekkerével kezdett vetekedni. „Ma is nagynak számító karórák 70–80 évvel ezelőtt is készültek, de csak speciális célokra, például pilótáknak” – mondja Orosz Gábor. A macsós sportórák népszerűségével a karórák mérete is nőni kezdett, de az ésszerűség határán meg is állt, bár a tok átmérője egyes csúcsmodelleknél nem sokkal marad el az 50 millimétertől. „A hatalmas méretű órákkal operáló Bentley legújabb modelljének átmérője 42 milliméter” – mond egy példát hozzá Orosz Gábor.
Sportoláshoz nem célszerű hagyományos, kisméretű női órát viselni. Szabad idejében lovagoló vagy motorozó, esetleg extrém sportokat űző menedzserasszony helyesen teszi, ha strapabíró, akár férfiméretű órát hord. Finom trükkökkel, például színes számlappal és színben hozzá passzoló szíjjal az ilyet is nőiessé tudják varázsolni a gyártók.
Kell a komplikáció
A világ első csuklóra rögzíthető óráját 1904-ben készítette el a híres francia ékszerész, Louis Cartier. Habár a minőségi órák svájci gyártói a mechanikát már vagy 150 esztendeje kitalálták, igaz, nagyobb méretben. Az első kvarcóra 1969-ben készült el, és nagyon olcsó lett. „Napjaink csúcsminőségű kvarcórája remek műszaki termék, össze sem hasonlítható a 20–25 évvel ezelőtti, filléres gagyival” – figyelmeztet Orosz Gábor.
A hölgyek elfogadják ugyan, hogy mechanikus órát viseljenek, de a fehér hollónál is ritkább közöttük az olyan, aki műszakilag is tökéleteset szeretne. Jobban kedvelik a kvarcórát. „Valószínűleg azért, mert nem kell vele bíbelődniük, például rendszeresen felhúzni. Elég, ha csak elemet cseréltetnek benne egy-két évente” – vélekedik Orosz Gábor. Így aztán még a felső középkategóriájú, sőt a luxusmárkák modelljei között is gyakori a kvarcszerkezettel működő női karóra, a férfiaknak készülő nagy presztízsű darabok között viszont ritkaság.
A mechanikus karórák tíz éve kezdődött reneszánsza a mai napig tart. A szerkezetet kézzel kell felhúzni, vagy automatika működteti. Az óra és a perc kijelzése alapvető követelmény, a másodperc mérési pontosságát a mindennapi életben ritkán használjuk fel. A másodpercmutató praktikusan annak jelzésére szolgál, hogy működik az óra. A stopper vagy a dátum kijelzése viszont már komplikáció egy karóra szerkezetében. „Komplikációnak hívjuk a pontos idő jelzésén kívül a szerkezetre ráaggott egyéb mechanizmusokat” – definiál Orosz Gábor.
Különlegesség (egyesek szerint inkább férfias játékszer) a holdfáziskijelző, az öröknaptár – karóránk akár azt is „tudja”, hogy például 2020-ban szökőév lesz-e – vagy éppen a tourbillon. Az utóbbi szerkentyű különös pontosságot tesz lehetővé azáltal, hogy kiküszöböli földünk gravitációs erejének az órára gyakorolt hatását.
Komoly értéknövelő megmunkálást tartalmaz és gyönyörű is egy szkeletált, azaz csontvázra csupaszított szerkezet. Az óramű vázáról és egyes alkatrészeiről minden felesleges anyagot eltávolítanak a gondos kezek. Az eredmény légies, csipkeszerűen áttört óramű. „Természetes, hogy a nagypapa faliórája gongütéssel vagy éppen harangjátékkal jelzi az időt. Egy olyan kicsi szerkezetbe beépítve, mint amekkora egy karóra, technikai bravúr az aktuális időt lehívásra harangjátékkal vagy éppen gongütéssel is kijelezni”” – mondja dr. Kiss János, a Magyarországon öt óramárkát képviselő Zenit International Kft. igazgatója. A percütő egyébként a legnagyobb presztízsű luxusmárkák több modelljében is megtalálható.
Az óramániás férfiaknak jó hír, hogy a szerkezetek mechanizmusai a robbanásszerű technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre különlegesebbek. „Ráadásul a most megvásárolt karórák sokkal tovább újszerűek maradnak, mint elődeik” – jegyzi meg Orosz Gábor. A luxusórákkal szemben követelmény, hogy sokáig megőrizzék szépségüket, például ne legyen néhány évtized múltán karcos az üvegük. Ma már nemcsak ezeket, hanem a középáras termékeket is a világon létező második legkeményebb anyagból, a csak gyémánttal karcolható szintetikus zafírból készített üveg védi. Elvárás, hogy ne színeződjön el a számlap, ami azért fordulhat elő, mert víz érte. A mostani modellek tökéletesen vízállók. A masszív csat és az antiallergén nemesacél tok is sok, „barátságos” áron kínált órára jellemző, miközben az említett tulajdonságok nagymértékben emelik a karon hordott időmérők minőségét.
