Új Magyarország Fejlesztési Terv: a következő hét év stratégiai céljait fogalmazza meg, mely rendelkezik az ágazati és területi pénzfelosztás arányairól is. A tét 22,4 milliárd euró, azaz 8000 milliárd forint.
Operatív Programok: hét évre szóló, egy területre irányuló beavatkozás, mely ágazati és régión belüli konkrét részcélokat fogalmaz és valósít meg, pénzfelosztási feladatot is ellát.
A miniszterelnök által vezetett Fejlesztéspolitikai Kabinet 2006. február 27-i ülésén – első olvasatban – elfogadta és partnerségi egyeztetésre bocsátotta a fejlesztési tervet. Ez a dokumentum még nem tartalmazta a stratégiát megalapozó társadalmi-gazdasági helyzetértékelést, az operatív programok közötti forrásmegosztás tervezetét, valamint az intézményi rendszerre vonatkozó javaslatot. A partnerségi egyeztetés felkérésére végül 470 szervezet juttatta vissza a dokumentummal kapcsolatos véleményét.
Társadalmi egyeztetés
Jelenleg a – az előbb említett fórumok és az Európai Bizottság javaslataival is – kibővített verziót bocsátotta az egyeztetésre a kormány. Ezzel egy időben négyezer szervezet kapott levélben vagy e-mailben felkérést erre. Azokról a szervezetekről van szó, amelyek ebben a tevékenységben a dokumentum korábbi szakaszában is részt vettek. Majd augusztus 18. és szeptember 12. között kerül sor azokra a fórumokra, amelyeken a társadalmi, a gazdasági és a tudományos élet szervezetei fejthetik ki álláspontjukat.
Szeptember közepéig tartanak ezek a konzultációk az úgynevezett makrofórumokkal. A Fejlesztéspolitikai Irányító Testület várhatóan a szeptember 14-i ülésén fogalmazza meg ajánlásait a kormány számára, a dokumentumot pedig ez alapján szeptember 18-ig dolgozza át a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (az NFH utódszervezete). Ezt követően, várhatóan szeptember 19-én az Országgyűlés vitanap keretében tárgyalja meg az Új Magyarország Fejlesztési Tervet.
A Nemzeti Fejlesztési Tanács szeptember 25-én véleményezi a hozzászólások alapján átdolgozott Új Magyarország Fejlesztési Tervet. A kormány szeptember 27-i ülésén dönt a dokumentumról. Október elején megkezdődik a társadalmi egyeztetésben részt vevő szervezetek személyre szabott válaszleveleinek elkészítése, folyamatos postázása. A végleges változat ennek eredménye alapján készül el és a tervek szerint 2006. október 1-jén a kormány eljuttatja az Európai Bizottsághoz.
Prioritások
A már korábbi gyakorlathoz hasonlóan az új tervben is kiemelt szerepet kap hat fejlesztendő terület, az úgynevezett prioritások: gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, a társadalom megújulása, környezeti és energetikai fejlesztés, területfejlesztés, valamint az államreform. Az összes prioritás a már az állami és a magánszektor vezetői által is régóta sulykolt problémákat feszegeti és próbál megoldást találni. Minden egyes prioritáshoz egy úgynevezett operatív program társul, melyben megvalósulnak a tervezett beavatkozások.
Gazdaságfejlesztés
A gazdaság fejlesztésében nagy hangsúlyt kap majd a kutatás+fejlesztési (k+f) tevékenység, az innovációösztönzés. A kis- és középvállalatok, a magyar gazdaság mozgatórugói (kkv) számára legfontosabb a tőkéhez és piachoz jutás. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter kedvenc témái az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások erősítése, az infokommunikációs technológiák (IKT), a logisztikai parkok kiépítése, az e-kormányzat és a broadband hálózatok szintén részét képezik a tervnek.
Közlekedésfejlesztés
A Közlekedés Operatív Program az autó-, a vasúti-, illetve a folyami közlekedésre is kiterjed. Az agglomerációs közlekedés erősítése, valamint az intermodális logisztikai központok kapnának kiemelt figyelmet a jövőben.
A társadalom megújulása
A társadalom megújulását számos beavatkozás szolgálja majd: törekedni kell a foglalkoztathatóság és az alkalmazkodóképesség javítására. Szükséges továbbá a gazdaság igényelte, eredményes oktatás, és bevonása az innovációs folyamatokba. Fontos a leszakadt, kirekesztett (romák, fogyatékosok) társadalmi rétegek visszaintegrálása a társadalomba. A humáninfrastruktúra fejlesztése ia kiemelt figyelmet kap.
Környezet- és energiafejlesztés
A környezet- és energiafejlesztésre mindössze két beavatkozás irányul. A tervezett környezetjavító fejlesztések alatt a környezetbiztonság növelését, a vízvédelmet, a természeti értékek megőrzését vállalja a terv. A másik beavatkozás a környezetbarát energetikai fejlesztésekre vonatkozik.
Területfejlesztés
Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében a vidéki városok versenyképes hálózatát hoznák létre, emellett a falusi régiók, elmaradott térségek felzárkóztatása a cél. Szintén cél a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fejlesztése.
Államreform
A már régóta sokak által sürgetett államreform a közigazgatás és –szolgáltatás korszerűsítésével, valamint az e-kultúra erősítésével megy végbe remélhetőleg.
