A kínai gazdaság ez év második felében produkált 11,3 százalékos (éves) bővülése, meghaladja a szakértői várakozásokban szereplő ütemet. Erre 1994 óta nem volt példa: 1994-ben a növekedés 13,1 százalékos, 1995-ben 10,9 százalékos volt, 2003-2005 között pedig átlagban 10 százalékos volt a fellendülés – írja a Reuters.
Az év egészében várható 11 százalékot is meghaladó ütem alapján szakértők arra következtetnek, hogy a kínai vezetés további pénzpiaci szigorító intézkedéseket rendel el.
A hajtóerők
Az erős fellendülést főleg az állótőke-beruházások fűtötték: az idei első hat hónapban 29,8 százalékos növekedést mutatott a tavalyi azonos időszakhoz képest. A másik fontos hajtóerő az export volt: idei első fél évben 25,8 százalékkal növekedett, és elérte a 429 milliárd dollárt. Míg azonban az idei állótőke-beruházások növekedési üteme 4,4 százalékpontnak megfelelő gyorsulást mutatott, addig az export bővülése 7,5 százalékpontnyi lassulást jelez. A kiskereskedelmi forgalom a tavalyi azonos időszakhoz képest 13,3 százalékkal nőtt.
Ezzel párhuzamosan tovább növekedtek a valutatartalékok: június végén elérte a 941 milliárd dollárt, ami 122 milliárddal több, mint egy évvel korábban. Főleg ennek következtében a kínai kormány a külgazdasági kapcsolatokban igyekszik elmozdulni az egyensúly irányába és a terv részeként növelni szeretné a csúcstechnika importját.
Túlhevülhet a gazdaság
Az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) az idén 10,1 százalékos GDP-bővülést vár és a kínai gazdaság túlhevülésétől tart. Kavai Maszahiro, a bank regionális gazdasági együttműködési irodájának vezetője úgy véli Pekingnek szigorítania kellene a monetáris politikáját, elsősorban a kamatok és a banki kötelező tartalékok emelésével. A kínai vezetés azonban már korábban elindult ezen az úton: az utóbbi hónapokban felemelték a kötelező tartalékrátát, korlátozták a hitelnyújtást és 27 bázispontos kamatemelést hajtottak végre. Az elemzők szerint e lépések előbb-utóbb éreztetni fogják hatásukat.
A Bloomberg szerint a kínai GDP a szabadpiaci reformok 1978-as megindítása óta a tízszeresére nőtt és Kína tavaly már – Nagy-Britanniát maga mögé utasítva – a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált. Az országban amerikai dollárban számolva 320 ezerre emelkedett a milliomosok száma.
Erősíteni kellene a jüant
Elemzők szerint veszélyt leginkább az jelent a kínai – és ezzel együtt a világ gazdaságára –, hogy a túlzott befektetések miatt túlkínálat keletkezik, ami profitveszteséghez és csődhelyzetek kialakulásához vezethetnek. Ez a kínai bankokat is megviselné és az így kialakuló helyzet a kínai gazdaság megtorpanásához vezetne, amelynek hatása az egész világon is éreztetné hatását. A Wall Street Journal (WSJ) szerint a kínai gazdaság lelassulásának hatása még erőteljesebb lenne, ha ez az idén várható amerikai alapkamat emelkedés miatt az amerikai gazdasági növekedés lassulásával párosulna.
Az amerikai vezetés folyamatosan próbálja Pekinget rávenni, hogy a jüan felértékelésével fékezze az exportot, de a kínai vezetés ezidáig tartózkodott a jüan jelentősebb erősítésétől. Kínai hatóságok attól tartanak ugyanis, hogy ha a jüan felértékelésével fékeznék a növekedést, a gyors erősödés miatt tönkremennének az exportőrök. Ehelyett a kínai kormány a gazdasági növekedést inkább a befektetések visszafogásával akarja lehűteni. Ezután – több közgazdász szerint – a banki kamatok emelése következik az év második felében – írja a WSJ.
A jüan körülbelül 1,4 százalékkal erősödött a dollárral szemben mióta 2,1 százalékkal felértékelték tavaly.
