a nettó reklámköltés növekedésének üteme 2005-ben. A legfrissebb magyar reklámszövetségi (MRSZ) becslés szerint a valós reklámköltés tavaly 7,7 százalékkal, 154,7 milliárd forintról 166,6 milliárd forintra nőtt, szemben az egy évvel korábbi, kiugróan magas 15 százalékos bővüléssel. Mindezzel együtt az utóbbi három év a magyar médiapiac második „aranykorának” nevezhető. 2002-től 2005-ig a teljes reklámköltés összességében mintegy egyharmadával bővült.
2006 elején a kedvező tendenciák továbbélésére számítottak a médiapiaci szakemberek (Marketing & Média 2006/1, 10. oldal, Hogyan jutunk 5-ről a 6-ra), hivatkozva többek között a parlamenti választások, illetve a foci-vb húzó hatására. Ezzel szemben az első fél év is okozott már némi csalódást, de a második, valamint a jövő év a vártnál sokkal borúsabbnak ígérkezik a kormányzati megszorító intézkedések miatt. Ezek hatására ugyanis egyértelműen romlik mind a lakosság, mind a cégek pozíciója, és ez összességében a cégek marketingköltésére is kedvezőtlen hatással lesz. A reklámköltés reálértékben, tehát beleszámítva a várhatóan lényegesen megugró inflációt is, csak stagnálni tud a következő másfél–két évben, vagy legfeljebb minimális mértékben növekedni.
Nehéz időszak vár a médiapiac szinte mindegyik szereplőjére. Kivétel csak az online média lehet, melynek hirdetési bevétele tavaly több mint 70 százalékkal, 6,1 milliárd forintra nőtt, és ezzel súlya a teljes reklámpiacon meghaladta a 3,5 százalékot. Bár az idei első negyedévben a MOHI (Magyar Online Hirdetési Index) adatai szerint a növekedés stabilan 70 százalékos volt, némi megtorpanásra azért ott is kell számítani. Az év két legfontosabb eseménye, a parlamenti választás és a foci-vb nagyot dobott az online költéseken, de a második fél évben nem lesznek ilyen extra hatások. Nem véletlen hát, hogy az év egészére már „csak” 35–40 százalékos bővüléssel számol az online hirdetési szakma.
Az online még így is a médiapiaci növekedés zászlóshajója lesz a következő években. Középtávon azonban egyre inkább gondot fog okozni az internet nyugati mértékkel mérve nagyon elmaradott használata. Magyarországon a 15 éven felüli népesség alig több mint 20 százaléka rendszeres internethasználó, Nyugat-Európában ezzel szemben 50–60 százalék az arány.
Jászberényi Sándor: Az utolsó zsidó Kairóban
„Ma hárman élünk Kairóban. (...) Utánunk senki sem marad” – mondja Magda Haroun, az egyiptomi főváros legfiatalabb, hetvenkét esztendős zsidója. A nő édesapja az egyiptomi kommunista párt alapítója volt, ült börtönben, ő maga évtizedet dolgozott azon, hogy megőrizzék a zsidó hagyományokat az afrikai országban.
