A május végén megrendezett Média Hungary konferencia fő témája a digitális robbanás volt. Manapság ez divatos téma, de egészen pontosan még mindig nem lehet tudni, hogy a gyakorlatban mit fog jelenteni.
A Média Hungary fő erénye egyébként továbbra is az, hogy rengeteg programot kínál két napba sűrítve, így a konferenciaspecifikus problémák nem tűnnek olyan fojtogatónak, mint máshol. Ide sorolhatók például az összes létező konferenciát végighaknizó toposzelőadók. Hogy konkrétumot is mondjunk, de előfizetőt se veszítsünk, egy külföldi példa: Andreas Stenberg nélkül, úgy látszik, manapság nincs médiakonferencia. (Ha még kétszer-háromszor megnézhetjük a prezijét, kívülről fogjuk fújni).
Az „előadó-cirkuláció” problémáját a szervezők is érezhették, ezért talán még a szokásosnál is több kerekasztal-beszélgetést szervezetek. Ezekből olykor érdekes viták kerekedtek. A rengeteg előadásból három téma gondolatait gereblyéztük össze.
Digitális jövő
„A kereskedelmi tévék a jövőben egyre kevésbé lesznek nagyágyúk” – ecsetelte Kereszty Gábor, a TV2 vezérigazgatója egy kerekasztal-beszélgetésen azt, hogy miért is fontos megkérni műsoraik árát. A digitalizált jövőben ugyanis már lényegtelen lesz, hogy ki milyen médiaeszközt birtokol, hiszen a tartalmon és annak minőségén lesz a hangsúly.
Focis példával élve ez olyan, mintha rengeteg stadion épülne a jövőben (új médiaplatformok), azokat azonban meccsekkel (tartalommal) is meg kell tölteni. A stadionépítő viszont erre nem képes, hiszen a „meccsek” előállítása külön szakma. „Lehet pocsék mérkőzéseket is játszani, de azért senki nem fog odamenni és fizetni” – vélekedik Kereszty, aki szerint ők olyan minőségi tartalmakat építettek fel az elmúlt években, amelyekért az emberek a későbbiekben akár fizetni is hajlandóak lesznek.
Gerényi Gábor, az Index tanácsadója szerint az internetes piaci szereplők fő versenyelőnye, hogy valószínűleg a web lesz az a hely, ahonnan a többi új platform is elérhetővé válik. Az Index egyik ilyen szárnypróbálgatásának számít, hogy a választások kapcsán „indexes stílusban” készült videofilmek jelentek meg a portálon. „Könnyen lehet, hogy a következő Kamera Hungáriára már az Index is nevezni fog” – vázolta fel jövőképét Gerényi.
Helyi vagy országos?
Egy konferenciabeszélgetés keretében helyi (hálózatos) és országos rádiók képviselőit „eresztették össze”. Hauk Zoltán, a Rádió1 kereskedelmi igazgatója szerint a helyi rádiók szerepe az utóbbi években mind kereskedelmi, mind hallgatottsági szempontból megnőtt. Példaként azt említette, hogy a megyeszékhelyek többségében a helyi rádiók a legkedveltebbek a 15–49 éves lakosság körében.
Az országos kereskedelmi adók jelenlévő vezetői szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet. Soós. S. Zoltán, a Danubius rádió kereskedelmi igazgatója például megjegyezte, hogy ezek a felmérések csak a megyeszékhelyekre vonatkoznak, tehát a kisebb településekről nincsenek információk.
Nem vágott teljesen a témába, de a Rádió Deejay megszűnésének felemlegetése kapcsán elhangzott, hogy amíg nálunk 180 rádió van, addig Németországban alig több mint 200. Ez azzal magyarázható, hogy ha valaki talál egy szabad helyi frekvenciát, és ezt bejelenti az ORTT-nek, akkor a médiahatóság köteles pályázatot kiírni rá, ez pedig a szakemberek szerint nem tesz jót a piacnak.
Új médiatörvény
Nem túl jó jel az új médiatörvényre várók számára, hogy kis híján Tihanyban is összevesztek a kerekasztal-beszélgetésben részt vevő pártok képviselői. Rudi Zoltán, a Magyar Televízió elnöke azzal kezdte a beszélgetést, hogy ő már azzal is elégedett lenne, ha mindenki betartaná a jelenlegi médiatörvényt. Rudi pesszimizmusát – vagy éppen realitásérzékét – mutatja, hogy szerinte nem is valószínű, hogy lesz a következő négy évben új törvény.
A többi résztvevő (politikusok és Kereszty Gábor) mindenesetre kívánatosnak tartotta (legalábbis elviekben), hogy legyen új médiatörvény. Újhelyi István, az MSZP és Halász János, a Fidesz szakpolitikusa ez után összevitatkozott azon, hogy van-e egyáltalán médiaegyensúly Magyarországon, majd mindketten előhozták egyéb sérelmeiket.
Halász üdvözölte, hogy az ügyészség vizsgálódni kezdett a kereskedelmi tévék szerződésének meghosszabbítása ügyében. Kereszty ezen felháborodott, és felvetette, hogy az ORTT részéről valaki megvédhetné a szerződéshosszabbítást. A nézők soraiból erre felbukkant Szalai Annamária (ORTT, a Fidesz delegáltja), s közölte, hogy ő is az ügyészség pártján áll. Végül valahonnan előkerült egy másik illetékes, Ladvánszky György (ORTT, az MSZP delegáltja), aki szerint a frekvenciák piaci értékét jelentősen csökkentette volna, ha elhúzzák a szerződések aláírását, és a kereskedelmi rádiók által néhány éve kialkudott, csökkentett koncessziós díjakat emlegette fel. A látottak alapján talán az „erősen kétséges” minősítéssel lehetne kifejezni egy új médiatörvény megszavazásának valószínűségét.
Elfogadhatatlan a belga miniszterelnök szerint, hogy betiltották Orbánék rendezvényét
A brüsszeli tiltás alkotmányellenes lépés volt a kormányfő szerint.
