Az idén bevezetésre kerülő intézkedések érzékenyen érintik a kis- és középvállalkozásokat. A munkavállalói járulék 2,5 százalékkal emelkedik, mely jövő januártól még további egy százalékponttal nő. Adókötelessé válik a céges telefon, ám nagyobb mértékű áfát írhatnak le utána a cégek. Rossz hír az evázók számára, hogy októbertől 15-ről 25 százalékra emelkedik az eva kulcsa. A korábban novembertől megszűnésre ítélt tételes egészségügyi hozzájárulás nem szűnik meg.
A szükséges rossz
Mindenképpen üdvözlendő lépések és bejelentések történtek a kormány részéről, hiszen a már 16 éve elódázott államreform talán elkezdődött, közölte a FigyelőNet megkeresésére Vadász György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke. A reform forrásokat igényel, melynek megtérülése csak a későbbiekben várható. A minisztériumok körüli kiszervezések azonban aláássák az állami szektor nadrágszíjának meghúzását. Számos intézkedés még nem pontosan kidolgozott és még nem tudni hogyan valósul meg, summázta véleményét Vadász.
A fiktív pénztárak halála
A házipénztár megadóztatása tulajdonképpen egy óriási csapás a kisvállalkozások számára. Az úgynevezett fiktív pénztárak üzletileg indokolt esetben 20 százalékig adókötelesek, közölte a FigyelőNet megkeresésére Kaló Gábor, a Brankó Kft. ügyvezetője. Mivel az üzletileg indokolt esetek jelenleg még nem tisztázottak, ezért nem tudni mi várható, de annyi bizonyos, hogy osztalék jellegű adóztatásról van szó.
A társasági nyereségadó négy százalékkal 20-ra emelkedik, ezt szolidaritási adónak hívják. A vállalkozók a forgalom 2 százaléka után kötelesek megfizetni a nyereségadót. Az elvárt járulék a duplájára, 4 százalékról 8-ra emelkedik. Ezek a megszorítások a kisvállalkozások versenyképességét – mely a nyugati cégekhez képest szinte elenyésző – még erőteljesebben vetik vissza, közölte Vadász.
