Rúzsa Magdolna nyert
A TV2 harmadik Megasztár tehetségkutató versenyének döntőjét a húszéves vajdasági Rúzsa Magdolna nyerte, aki egy berendezett lakóparki lakás, egy autó, valamint lemezszerződés tulajdonosa lett.
A második helyezett, s egyben 2006 legjobb férfihangja a sátoraljaújhelyi Varga Ferenc lett.
Réz András a Megasztár szkeptikusai közé tartozik. Szerinte, félreértés ne essék, a műsor nem arról szól, ki a legtehetségesebb, kinek van a legjobb hangja. Mindig az kerül ki győztesen, akinek a története példázatként szolgál, értékeket, morális mondanivalót közvetít. A műsorban megjelenő emberi sorsok témát szolgáltatnak. Nem az éneklésről, hanem kis emberi drámákról, a közönség szeme láttára születő tragédiákról, sikerekről szól, amikre a néző egy idő után ráun, ezért van szükség a műsorfolyamban kisebb-nagyobb szünetekre. A valóidejű drámák nemcsak a Megasztárban sikeresek, hanem például Vágó István vetélkedőjében vagy a Gundel Takács Gábor vezette Áll az alku! című műsorban. Ha a szavazás számlálása korrekt – mondta Réz –, akkor az nyer, akinek a története a legjobban megérintette a nézőket, ez lehet az oka annak, hogy sokszor a társadalom egy problémáját szimbolizáló versenyző nyeri el a legtöbb szavazó szimpátiáját. Az esztéta szerint, ha a sorsok valósak is, a képernyőn megjelenő emberek messze állnak a hús-vér valóságtól. Arra a kérdésre, hogy a piacra kilépve egy idő elteltével miért tünedeznek el a Megasztár által teremtett sztárok, Réz András azt válaszolta, hogy a televízió farvizén hajózó bulvárlapok új és új hősöket igényelnek, így az egyik műsor kioltja a másikat, az első széria sztárjait felülírják a második széria sztárjai. Az így híressé vált énekesek lemezei pedig Magyarországon az esztéta szerint lehetnek akármilyen jók, nem múlják felül a lakodalmasrock-kiadványok eladásait. Hankiss Elemér szerint „egy normális piac fel tudna szívni ennyi tehetséges zenészt, a magyar piac azonban, akárcsak a magyar média, rendkívül torz, és nem a tehetség a fő szempont.”
A szegény fiú elindul világgá
„A műsor alapsémája leginkább a klasszikus musicalek meséihez áll közel, ahol az egyszerű, szegény fiú elindul világgá, és a végén eljut a rivaldafényig. A műsor sikere a televíziós műsorforma jól bevált keretrendszerének köszönhető, amelynek minden mozzanata kőbe van vésve, és amely sok állandóságot hordoz magában, így a műsor menete és a szereplők már az első adás után ismerősek lesznek a néző számára. A műsornak nincs üzenete, az üzenetet maga a néző generálja” – mondta Réz András.
A műsor összehozza a társadalmat
Hankiss Elemér nem osztja Réz András véleményét, ő lelkesen követte a vetélkedő utolsó adásait, sőt, két versenyzőnek, Rúzsa Magdolnának és Póka Angélának még drukkolt is. Szerinte a műsor igazi tehetségeket vonultat fel, hiszen tehetséget nem lehet csinálni, csak kibontani – mondta a szociológus. Ezt bizonyítja a szereplők szemmel látható fejlődése műsorról műsorra.
Hankiss a kezdeményezést a társadalom számára rendkívül pozitívnak tartja, hiszen rengeteg tehetséges fiatalnak ad lehetőséget, hogy megmutassa magát. Ráadásul azt szimbolizálja, hogy van mód az ismeretlenségből való felemelkedésre bárki számára. A műsor pozitívumai közül nem utolsósorban azt említi, hogy – akár régen a Ki mit tud – összehozza a társadalmat, jobb beszédtémát szolgáltat, mint a politika. A műsorról szóló diskurzus által az emberek lényeges dolgokról beszélnek, mint személyiség, tehetség, hátrányos megkülönböztetés.
Szerinte a műsor sikerének titka, hogy az emberek szeretik a versenyt, és a nem tiszta verseny kultúrájában igényük van arra, hogy az esélyegyenlőség és az igazságosság érvényesüljön. A Megasztár sms-szavazása pedig megadta ennek legalább az illúzióját. Szerinte a szavazás nyílt volt, és a verseny tiszta, „ha pedig mégis irányított volt, akkor meglepően zseniálisan irányították”.
Mi lesz a Megasztárokkal?
