Az újságírók és a bírák közötti párbeszéd megteremtése volt a célja a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete által szervezett kerekasztal-beszélgetésnek. Az újságírói és jogi szempontokat a jelenlegi hatályos joganyagban felmerülő dichotómiákat és a szakma által kialakítandó etikai szabályokat vették sorra a résztvevők – áll a szervezet közleményében. „Fontos a jogalkalmazókkal és jogalkotókkal történő folyamatos konzultáció és kölcsönös egyeztetés mellett a szakmai érdekek megjelenítése a bírói ítélkezésben” – hangzott el a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének keddi kerekasztal-beszélgetésén.
„Az újságírónak legyen szakmai felelőssége, a sajtószervek előbb a saját házuk táján söprögessenek” – kezdte vitaindítóját Vajda Éva, a Manager Magazin főszerkesztő-helyettese. Szerinte fontos, hogy a magyarországi újságíró társadalom – még a jogalkotókkal és jogalkalmazókkal való egyeztetést megelőzően – komolyan vegye feladatát, vagyis hitelességre és színvonalas munkára törekedjen. A sajtóperek elkerülése érdekében tájékozódjon az esetleges jogkövetkezményekről és minden tekintetben megfelelő gondossággal járjon el – tette hozzá Vajda. A főszerkesztő-helyettes ugyanakkor felhívta a figyelmet a sajtóperekben tapasztalható bírói gyakorlat ellentmondásosságára és kiszámíthatatlanságára. Vajda szerint az újságíró gyakran úgy érzi, hogy eltérő mércével mérik, és hogy a bírák a sajtóperekben gyakran nem alkalmazzák a rendelkezésükre álló eszközöket.
A bíró szerint jól dolgoznak
Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság bírája erre úgy reagált, hogy a bírák eljárásukban az adott jogszabályi keretnek megfelelően dolgoznak, a jogalkalmazás pedig a sajtóperekben sem személyes vélemény vagy ízlés dolga. Tévhitnek nevezte, hogy a bírói gyakorlat a sajtó munkatársait másként kezeli. Pataki ugyanakkor elismerte: szükség van arra, hogy a bírói ítélkezés koherensebb legyen, és meg kell szüntetni a jelenleg idevonatkozó törvények egy részét. Hozzátette, hogy az alapvető pozitív részek megtartásával át kell vezetni a már kialakult bírói gyakorlatot a törvényhozásba. Ezzel kapcsolatban kiemelte: az új dolgok bevezetésénél kiemelt figyelmet kell fordítani az internetre is, hiszen e téren nincs kifejezett szabályozás.
Az újságíró szerint nem
Babus Endre, a HVG munkatársa a problémát nem csak a bírói gyakorlatban látja, hanem a törvényhozásban is. Úgy véli, számos olyan jogszabály született, amely kifejezetten sajtóellenes. Elfogadhatatlannak tartja, hogy gyakran sem a tárgyalások, sem az ítéletek nem nyilvánosak, legalábbis a közvélemény számára nem megismerhető az ítélethirdetés ideje, így maga az ítélet sem. Elkerülhetőek lennének az abszurd helyzetek és ítéletek, ha az újságíróknak nem kisipari módon kellene összeszedniük információikat, hanem azokhoz nyilvános tárgyalásokon, illetve maguktól a jogalkalmazóktól jutnának.
Vajon ki a közszereplő?
Fleck Zoltán jogszociológus szerint azonban ez nagyobb részben jogalkotói kérdés, és nem lehet a jogalkalmazókon számon kérni azok hibáit. A szakember az egyik legnagyobb problémának a közszereplő fogalmának tisztázatlanságát véli – az újságíró nem tudja, hol vannak a határok politikai és egyéb közszereplők között. Elmosódtak továbbá a tényállítások és a vélemények közötti határok is, túlteng a sajtóban a véleménypublicisztika – fogalmazott. Fleck továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy jogalkalmazókat nehéz helyzetbe hozza, hogy gyakran fokozott politikai figyelem irányul a területre, és mára stratégiává vált a politikai ellenféllel szemben pert nyerni, és ezáltal médianyilvánossághoz jutni.
A jogszociológus alapvetőnek tartaná a nyilvánosság kontrollszerepét ezekben az ügyekben, hiszen gyakran az újságíró és a bíróság is áldozat. Határozott véleménye szerint a bíróságnak ki kell állnia a véleményszabadság mellett, változatlanul szem előtt tartva a személyiség védelmét. Megítélése szerint azonban a sajtóperek bírói gyakorlatában már tapasztalható egyfajta fejlődés.
Feldmájer Lea, az RTL Klub munkatársa szerint a sajtó helyreigazításra vonatkozó jogszabályok alapján minden esetben a sajtószerv a felelős, ezért neki kell vállalnia a felelősséget. Szerinte inkorrekt lépés a sértettek részéről közvetlenül az újságírókat büntetőjogi, vagy egyéb eszközökkel támadni. Tapasztalata szerint az újságíró gyakran nincs tisztábban azzal, hogy mi a megengedhető és mi nem, éppen ezért ő is szükségesnek tartaná a folyamatos tájékoztatást. Elmondása szerint a televízióknak a megszabott műsoridő folytán nagyobb a kockázata az egyes anyagok esetében, mint az internetes tartalomszolgáltatóknak vagy a nyomtatott sajtónak, ilyen módon a szankcióhatás is nagyobb.
Illedelmesen hazudnak
Tamás Bence Gáspár, az interneten elérhető Matula Magazin képviseletében elmondta, hogy még egyetlen esetben sem indítottak pert ellenük. Véleménye szerint eddig az védte meg őket a rágalmazási perektől, hogy írásaikban elsősorban politikai közszereplőket ábrázolnak félreérthető helyzetekben, és egy ilyen per a politikusok számára nem kívánt nyilvánosságot jelentene. A Matula célja minden esetben a határok feszegetése – fogalmazott. Hozzátette: a magazin bevallottan hazudik, de azt igyekszik illedelmesen tenni.
