Megközelítőleg ugyanannyi embert ültetett a készülékek elé a választás második fordulója, mint a két héttel korábbi vasárnap estén. A két nagy kereskedelmi adó közül a TV2 felé húzott a választók szíve, a közszolgálati m1 pedig ezúttal nem az RTL Klubbal, hanem már a TV2-vel huzakodott, és nettó kettő órán át a lakosság túlnyomó részének bizalmát élvezte. A választási rendszerünk speciális szabályainak közérthető módon való tálalásával leginkább a szemfüles sportriporterekkel és higgadt politológusokkal megerősített, Baló-féle műsor tudott megbirkózni. Igaz, a hirdetők szempontjából fontos 18–49 évesek körében a TV2 sokkal jobb eredményeket ért el a többi csatornánál, bár abszolút értelemben ez még mindig nem éri el egy átlagos vasárnapi Napló 600 ezret is meghaladó nézettségét ebben a kategóriában. A magyar néző tehát továbbra sem elkötelezett, Azurák Csaba és kollégái nem feltétlenül garancia azonos időszakban a kiemelkedő nézőszámra.
A „kapcsolgatósdi” jellemezte az estét, még a kimenetel nyilvánvalóvá válása után is. Amikor pedig már a politikusok berekedtek, a tévénézők jobb szórakozást kerestek: Az ATV a Friderikusz-különkiadással fölébe kerekedett súlycsoportjában a DunaTv-nek, az RTL Klub pedig Clint Eastwood krimijével hódította el a nézőket a TV2-n vetített Szex, hazugság, videótól.
Sajnos a Hír Tv és az Echo TV nézettsége az AGB rendszerében nem nyilvános, ami általában azt jelenti, hogy a nézettség mértéke nem éri el a megbízhatóan mérhető szintet. Mikor máskor, ha nem az azonnali feldolgozást igénylő belföldi hírek idején lehetett volna ismertséget növelni.
Nézők és látók
A nézettségi adatokon túlmenően kíváncsiak voltunk arra is, hogy a speciális műfaj – alacsony illusztrálhatóságú, ám sokféle adat – tálalásával mennyire volt elégedett a közönség a választás estéjén. A TNS Hungary által végzett kutatás nagy tanulsága, hogy az internetes hírportálok immár beérték a rádiót, és a tévé után a legnépszerűbb eszközei voltak az információhoz jutásnak. Ráadásul az interneten közzétett eredmények hasznavehetőbbnek bizonyultak a közönség szemében, mint a tévéműsorok. Igaz azonban, hogy a mérés bázisa kisebb, mégis elég arra, hogy kimutassa a pozitívabb megítélést. Aki időt szánt rá, és az egyes hírportálokon tökélyre fejlesztett, interaktív, grafikus felületeken követte a választási eredményeket, az maga is alátámaszthatja a kutatás eredményét: ez a műfaj erre született, hogy ilyen tartalmakat feldolgozzon.
Hírverseny
Az elmúlt években indított hírcsatornák – ki gondolná, de idén már 4 éves lesz a Hír Tv – tehát nem csupán hagyományos tévés társaikkal szemben maradtak alul, az online média is beelőzte őket – immár végérvényesen. Történt ez annak ellenére, hogy minden tekintetben előnytelenebb versenypályán küzdenek a netes hírportálok: az internetpenetráció elmarad a tévével való ellátottságtól, mi több, az átlagos internet-előfizetés közel duplája egy kibővített tartalmú kábeltévés csomag havi tarifájának. A tévés reklámköltés becsült net-net-mértéke pedig hússzorosa az internetes hirdetéseknek. Könnyű lenne arra hivatkozni, hogy oligopólium-szerűen oszlik el a költés a tévés piacon, de azért a hazai interneten is van egy-két húzónév, ezért ez nem lehet mentség.
Félreértés ne essék: a sokoldalú tájékoztatásra szükség van, csak aki alaposan a jövőbe tekint, az láthatja, hogy nem feltétlenül tévécsatornában kell gondolkodni, hiszen hozzávetőlegesen harmadannyiból már minőségi hírportál működtethető. Erre legjobb bizonyíték, hogy a Hír Tv online verziójának látogatottsága már most is kielégítő, még ha a választás másnapján az origo által felállított rekordtól, az 1 milliót meghaladó látogatószámtól el is marad.
Jobb affinitás
A beelőző online technológia persze korántsem csak a hírtelevíziókat fenyegeti. Aki rendszeresen nézegeti a tévécsatornák honlapjait, annak feltűnhet, hogy egyre jobb minőségben, egyre több műsor kerül fel, persze egyelőre természetesen csak a sugárzás után. Rövid időn belül a technológia kielégíti a nézői igényeket. A növekvő sávszélesség és az egyre hatékonyabb tömörítési eljárások mellett szükséges még, hogy elterjedjenek a számítógépek multimédiás tartalmainak kényelmes kezelését lehetővé tevő eszközök. (A gyors tévéképernyőhöz csatlakozás, a tartalom manipulálására szolgáló, az egérrel való ide-oda kattintgatásnál logikusabb, a tévé távirányítójával egyszerűségében versenyezni képes perifériák.) Voltaképp előbb lehet on demand technológia Magyarországon az interneten, mint a digitálisan bekábeltévézett háztartásokban. Ráadásul éppen az a tudatosan informálódó és jobb módú közönségréteg áll már most is közelebb az online médiához, akikre a digitalizált televíziózás ki lenne találva.
