A Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) nyolcadik konferenciáját rendezte „Lapkiadás és innováció” címmel március végén. Az előadások többnyire valóban érdekesek voltak, bár azért kukacoskodásként elmondható, hogy ezen a konferencián is volt olyan – jelen esetben külföldi – előadó, aki vélhetően valamelyik korábbi, egészen más célközönségnek készített prezijét adta elő. Sőt felbukkant egy másik konferenciaspecifikus jelenség is: a felkérést félreértő előadó. Így történhetett, hogy a szakkiadók kommunikációjáról szóló blokkban, az egyik kisebb kiadó önreklámízű termékbemutatóját nézhettük végig.
Fiatal igények
Kázmér Judit, az MLE elnöke bevezetőjében az áfacsökkentés érdekében megvalósított kiadói összefogást méltatta. Kedvenc témájaként megemlítette a fiatalok olvasásra nevelésének fontosságát is. Külföldi tapasztalatok szerint, amíg az ilyen programokban részt vett fiatalok 62 százalékából válik rendszeres újságolvasó, addig az ennek áldásából kimaradtaknak csak 32 százaléka fog felnőtt fejjel is újságot venni a kezébe. „Szegeden a Magyar Narancs egyik cikkét nem tudták értelmezni az egyetemisták a benne szereplő többszörösen összetett mondatok miatt” – tette érthetővé Kázmér Judit az olvasásra nevelés fontosságát. Szücs Gábor, az MLE olvasásra nevelési bizottságának elnöke a Hírlapot a Diákoknak! program gyakorlati tapasztalati kapcsán elmondta, hogy a fiatalok kifejezetten élvezték ezeket a programokat, demisztifikálódott számukra az újságírás, így a foglalkozások végére kialakult bennük az újságolvasás iránti igény.
„A multimédiás tartalmakat, azaz a kép-, hang- és írott anyagokat egyszerre szolgáltató médiatársaságok lehetnek a jövő első számú hírgyárosai” – ecsetelte a jövőképét Léderer Pál, a Népszabadság Online felelős szerkesztője, aki szerint az újságírók ekkor majd „hátizsákos tudósítók” lesznek, akik a rendelkezésükre álló technikának köszönhetően egy adott eseményről az említett különböző formátumokban készítik és küldik el anyagaikat a nyomtatott és online felületeket közösen kezelő szerkesztőségeknek. A szikár jelenhez visszatérve megtudhattuk, hogy a kiadók egyelőre keveset áldoznak az online szerkesztőségekre, mert az elvárt üzleti eredményeket még nem tudják hozni.
Szinglik és az olvasottság
A sajtófigyelő cégek működésének legalizálásáról (azaz jogdíjfizetésre kötelezéséről) rendezett kerekasztal-beszélgetésből kiderült, hogy a sajtófigyelők ugyan elfogadták a kiadók feltételeit, de csak azért, mert más választásuk nem volt. Azt pedig egyelőre csak találgatják, hogy ügyfeleik mekkora részét fogják a jogdíjfizetés miatt elveszíteni. Dóka Péter, az Observer Budapest Kft. ügyvezetője érdekes kérdést feszegetett, amikor az új rendszer veszteseire is felhívta a figyelmet, ugyanis a sajtófigyelés révén eddig rengeteg kisebb lapból származó információ is eljuthatott a gazdasági és politikai döntéshozókhoz.
Katherine Page, az Ipsos Mori angliai kutatócég vezetőjének előadásából megtudhattuk, hogy a szigetországban is komolyan megérzik a napilapkiadók a televízió és újabban az internet előretörésének hatását, 40 év alatt ugyanis 78 százalékról 48-ra csökkent a felnőtt lakosság körében a napilapolvasók aránya. A teljes lappiac számára mindenesetre megnyugtató lehet, hogy a magazinoknál a fentiekkel éppen ellentétes tendencia figyelhető meg.
Kozák Ákos, a Gfk Hungária ügyvezetője „Lapkiadás 2020-ban” címmel tartott jövőbe tekintő előadást. A következő években például a népesség összetétele jelentősen megváltozik, ugrásszerűen megnő a szinglik, tehát az egyszemélyes háztartások száma. A lapkiadók számára ennek azért van relevanciája, mert emiatt várhatóan csökkeni fog az egy lapra jutó olvasók száma is.
„Amikor Vitézy Dávid azt mondja, hogy a közösségi közlekedés nem hajléktalanszálló, akkor én elküldöm a fenébe”
A főpolgármester és három ellenzéki polgármester értékelte saját teljesítményét a Republikon Intézet rendezvényén.
