Egyre többen mérlegelik a televíziós társaságok közül, hogy műsorszolgáltatásukat a szomszédos Romániából, esetleg Csehországból nyújtsák. Az adóknak az említett két országban nem kell műsor-szolgáltatási alapdíjat fizetni. Ennél is fontosabb, hogy a műsor műholdra tétele is a magyar árak töredékébe kerül Romániában.
Romániában lövi fel műholdra például televízióit: a Cool Tv-t, a Film +-t, valamint januártól a Sport Klubot is az IKO Romania S. r. l. Kökény Tamás, a cég ügyvezető igazgatója elmondta: adónként évente mintegy 12 millió forintot spórolnak meg azon, hogy nem kell műsor-szolgáltatási díjat fizetniük, és ennél jóval nagyobb összeget takarítanak meg azzal, hogy az itteni havi 30 ezer dolláros fellövési díjnak a negyedéből is eljutnak adásai a műholdra. Emellett olcsóbb a munkaerő, és az adózási feltételek is kedvezőbbek valamivel, mint itthon. Azzal egyébként, hogy a fellövés, az adások szerkesztése Romániában történik, valamint a műsorkészítők is ott tevékenykednek, az adó a román médiahatóság alá is tartozik. Kökény Tamás jelezte: a környező országokban működő médiafelügyeletekkel sokkal jobban együtt tudnak működni, mint a magyarral.
A Minimax mellett a Musicmax is megszüntette műsorszolgáltatását 2004-ben Magyarországon, és azóta adásai előbb Romániából érkeztek, jelenleg pedig Csehországban készülnek. Előbbinek a műsor-szolgáltatási díja 33,1 millió, utóbbinak 15,5 millió forint volt a „kijelentkezéskor”. Az Országos Rádió és Televízió Testület is érzékeli, hogy mind többen érdeklődnek a külföldről Magyarországra történő műsorsugárzás iránt – jelezte érdeklődésünkre Tímár János, az ORTT testületi tagja. Emiatt, mint mondta, az ORTT-nek is reagálnia kell majd, de előbb fontos végiggondolni, milyen előnye van annak, ha ezek a cégek hazánkban működtetik a csatornáikat.
Gáspárik Attila, a romániai országos audiovizuális tanács tagja szerint Magyarországon nem vállalkozóbarát a médiatörvény, ezért dönt néhány társaság a mellett, hogy más országban jegyezteti be magát vagy szerkeszti műsorát.
Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.
