Április 9-e közeledtével egyre inkább foglalkoztatja ez a kérdés nemcsak a politikacsinálókat, hanem a politika iránt érdeklődőket is. A Marketing&Média szakmai olvasóközönségét azonban talán még ennél is jobban érdekli, hogy szakmai szemmel nézve milyen a pártok kommunikációja most, a „negyedik nekifutásra”.
Az újdonságokat tekintve feltűnő, hogy mintha mindkét oldal „bátrabban kommunikálna”. Négy évvel ezelőtt még főként névtelen szórólapokon folyt a negatív kampány, idén már sokkal nagyobb arányban és nyíltabban használja a két nagy párt ezt az eszközt. Ebben szerintem nincs is semmi kivetnivaló. Nemcsak azért, mert teljesen elfogadott az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, hanem azért is, mert egészen egyszerűen a negatív kampány nem az ördögtől való. Ahogy joga elmondani, hogy ő mit tesz, ha megszerzi a hatalmat, ugyanúgy joga van minden pártnak ahhoz, hogy rámutasson ellenfele tévedéseire, megvalósíthatatlan ígéreteire és arra is, hogy mit csinált vagy csinálna rosszul a másik oldal.
Ennél is lényegesebb új fejlemény talán, hogy most először fordulunk úgy egy parlamenti választás finisébe, hogy a két nagy párt gyakorlatilag fej-fej mellett áll. Azaz minden elemző szerint abszolút kétesélyes a játszma, szemben még a négy év előttivel is, amikor a választásokat megelőzően a Fidesz a közvélemény-kutatások alapján utcahosszal vezetett. (Más kérdés persze, hogy végül is a közvélemény-kutatások gyakorlatilag csődöt mondtak abban az évben, és nyert a baloldal.)
Újdonság még, hogy a pártoktól csak látszólag független szatelitszervezetek szerepe mennyire megnőtt. Egyre inkább támaszkodnak ezek vélt vagy valós véleményformáló hatására és használják fel kommunikációjukban a pártok. És persze ne feledkezzünk meg a technikai fejlődésből adódó új eszközök bevetéséről sem. Van, aki vírusmarketinget használ, van, aki blogot, van, aki online veszteségkalkulátort – és minden bizonnyal lesznek még újítások. Ne feledjük: a választási kampány hivatalosan csak néhány hete tart, és messze még a vége.
Így nemcsak választói, hanem kommunikációs szempontból is minden korábbinál érdekesebbnek ígérkezik a versenyfutás. És az eredményhirdetés után persze nemcsak a nyertes oldal vezetője megy mennybe, hanem azok is, akik a befutó párt kommunikációjáért felelősek. A győztes mindent visz.
Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.
