Közleményük szerint az öt érdekképviselet vezetői, a pénteki nagygyűlés résztvevői, valamint saját tagságuk felhatalmazása alapján jártak el. Csütörtökön már közzétett követeléseik között szerepel a bruttó bérek és a műsorköltségek 4,8 százalékos emelése, valamint hogy “a Magyar Rádió alelnökei – intézményünk valóságos érdekeinek képviseletében – határozottan járjanak el a tulajdonos képviselőinél”, a bértömeg sávos felosztását javasolják, “mert fontosnak tartjuk, hogy kevesebbet kereső kollégáink bére jobban növekedjék”.
A szakszervezetek álláspontja szerint a bérrendezés nem járhat együtt átgondolatlan, “fűnyíróelv-szerű” leépítésekkel, “amelyben az utcára tett kollégák béréből finanszíroznák a béremelést”, hangoztatva, hogy “érdekükben áll a Magyar Rádió ésszerű korszerűsítése, versenyképességének, hallgatottságának növelése, erősítése”.
“Érdekünkben áll, hogy olyan menedzsment irányítsa intézményünket, amely átérzi a közszolgálati Magyar Rádió küldetését, amelynek haszna és szükségessége nem mérhető pusztán pénzügyi számításokkal” – áll közleményükben, amely szerint “a szakszervezetek felajánlják, hogy – tagjaik szakértelmével – közreműködnek egy színvonalas, kultúrált közszolgálati rádió újrateremtésében”.
Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is
Lea Ypi könyvben beszélte el gyerekkorát a sztálinista albániai diktatúrában, és azt a sokkot, amelynek következtében meg kellett kérdőjeleznie, amiben hitt. Az írónő elmeséli, miért írta a könyvét egy berlini ruhásszekrénybe zárva, illetve milyen élményeket szerzett bevándorlóként Olaszországban. Interjú.