Üzleti tippek

Eszkimók közt

Nem hisz a digitális rádiózás térhódításában Rafael László a radiocafé 98.6 újdonsült kereskedelmi és marketingigazgatója, aki egyben a Premium Media Sales House ügyvezetője is.

Rafael László kedvencei

Tévé: Sport1, Sport2
Újság: Népszabadság, Magyar Narancs
Rádió: radiocafé 98.6
Netes portál: Index, Matula Magazin
Könyv: Nick Hornby: Fociláz, Márai Sándor művei
Film: Ponyvaregény, Keresztapa trilógia, Almodovar filmjei
Zene: Metallica, Cult
Hobbi: foci

– Jelenleg több mint tíz rádió működik Budapesten. Nem túl sok ennyi eszkimó egy ekkora piacra?
– Valóban sok. Ezt jól bizonyítja, hogy a kereskedelmi alapon működő Rádió Extrémet is eladták, és most egy non-profit vallási rádió működik a helyén, de említhetném a már egy ideje eladósorban lévő Deejay-t is. Kicsi a piac, és folyamatosan szűkül. Egyébként nem csak nálunk. Nemzetközi tendencia, hogy a klasszikus médiumok szerepe kezd kissé háttérbe szorulni, a fogyasztókkal direktebb kapcsolatot biztosító hirdetési megoldásokkal szemben.
– Az elmúlt időszakban csupa negatív hírt lehetett hallani a Magyar Rádió háza tájáról. A politikai csatározások közepette lassan eljuthat oda a közrádió, hogy nem maradnak hallgatói. Bizonyos fiatalabb korcsoportokat már ma sem lehet fellelni a közrádió hallgatottsági adataiban. Te szoktad valamelyik közszolgálati rádiót hallgatni?
– Ritkán hallgatom ezeket a rádiókat. Az én generációm már nem nagyon kötődik a Kossuth–Petőfi–Bartók trióhoz. Azt látom, hogy ezeknél az adóknál nem történt semmilyen változás az elmúlt 15–20 évben. Ezt óriási hibának tartom. Talán még három csatorna sem kellene. A Kossuth lehetne kifejezetten az idősebbek adója, a Petőfiből pedig faraghatnának egy fiataloknak szóló tinirádiót.
– A tévés piacon gyanítható, hogy komoly átrendeződést fog okozni a digitális technológia megjelenése. Mi a helyzet e tekintetben a rádiós piacon?
– Az egyik Los Angelesben élő barátom mesélt arról, hogy náluk már létezik digitális rádióadó. A lényege az, hogy ha az ember kedvenc műsora mondjuk reggel 8-kor kezdődik, de csak két órával később kerül rádióközelbe, akkor késleltetve is meg tudja hallgatni az adást. Személy szerint egyébként nem hiszek abban, hogy a digitális rádiózás néhány éven belül tért tud hódítani. Megvan a sajátos hangulata a „hagyományos” rádiózásnak is, csakúgy, mint a moziba járásnak.
– Ez igaz, bár a moziknak nem kedvezett az elmúlt év. Ezt jól példázza, hogy néhány hete egy multiplex mozi is bezárta kapuit. A rádiós piachoz hasonlóan itt is túl sokan jutnak egy „fókára”?
– A mozik piacán egész más jelenti a problémát, szerintem a technikai fejlődés a legfőbb oka a csökkenő érdeklődésnek. Óriási a kereslet a DVD-k iránt, évről évre nő az eladott házimozi rendszerek száma is. Az emberek mintha már nem annyira szeretnének kimozdulni otthonról. Számomra ez azért elszomorító.
– A Prémium Média értékesítette jó ideig a Vox mozimagazin hirdetési felületeit. Ennél a lapnál is éreztétek a fenti tendenciát?
– Különösebb gondunk emiatt nem volt. Inkább az okozott nehézséget, hogy mire a nyomtatott lap az utcára került, az olvasók már letöltötték, megnézték a filmeket, és elolvastak róla mindent az interneten.
– Két évvel ezelőtt hirtelenjében két versenytársa akadt a Pesti Estnek, ahol több éven át te is dolgoztál. A konkurensek kikezdhetik vajon a Pesti Est piaci pozícióját?
– Nem hiszem. A 12 év alatt felépített Est-birodalmon nehéz fogást találni. A Flyerznek szerintem még nincsenek kellően erős kapcsolatai a hirdetési piacon. Az Exitnél pedig az az érzésem, hogy inkább a szegmens foglalása miatt fontos a kiadónak, nem azért, hogy óriási nyeresége származzon belőle.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik