Sok felesleges idejük lehet az üzleti döntéshozóknak, mert az utóbbi néhány hónap rádiós újsághirdetései szerint szimultán hallgatnak két rádiót. Szinte látjuk magunk előtt a sztereotip képet: a bőrüléses Mercedes hangszórói egyik oldalon a Gazdasági, másik oldalon az Info Rádió adását sugározzák.
Az Info Rádió tavaly második félévben közölt hirdetései szerint a „vállalkozók-vezetők” célcsoportban őket hallgatják a legtöbben. Év vége fele megjelentek a Gazdasági Rádió egész oldalas sajtóhirdetései is, amelyek szerint ugyanez a célcsoport az ő műsoraikra gerjed. Ilyenkor persze a „képen látható autó extrafelszereléseket tartalmaz” jellegű gyanús hirdetésekkel kondicionált olvasó egyből az apró betűs részt kezdi keresni. A kutya itt is a külön megjegyzésben van elásva. Az Info hirdetése Közép-Magyarországra vonatkozik (így előnyt kovácsolva abból, hogy az Info sugárzási körzete némileg nagyobb a többi, kizárólag Budapesten fogható rádióénál), s nem a teljes rádiós piac, csak a RádióNavigátorban szereplő budapesti rádiók szerepelnek benne. A Gazdasági Rádiónál már agyafúrtabbnak kellett lenniük, hogy olyan bontásban tudják tálalni az adatokat, amiből ők jönnek ki győztesként. A fővárosi döntéshozók közül is ezért csak azokra szűkítve vizsgálták a hallgatottságot, akik rajtuk kívül az Info, a Kossuth és a Klubrádiót is szokták hallgatni.
Bár mindkét felmérést a Szonda Ipsos készítette, azok mintavételi módszere egészen különböző volt, ami már önmagában is komoly eltéréseket eredményezhet. Az Info a Szonda-Gfk naplós felmérését vette alapul, a Gazdasági Rádió azonban nem található meg ebben, ezért egy ad-hoc felmérést rendelt a kutatócégtől. A Szonda Ipsostól kapott információk szerint sem joguk, sem feladatuk, hogy ellenőrizzék, miként interpretálja egy-egy kutatásuk eredményeit annak megrendelője (amennyiben persze nem ferdítik el a kapott adatokat, de itt nem történt ilyen).
Piacvezető Bartók?
Az ilyen jellegű hirdetések alapvetően a hallgatók felé való kommunikálásban lehetnek hatásosak, a fenti két rádió azonban a médiaválasztása alapján láthatóan a leendő rádióhirdetőket célozta meg. Miszter Potenciális Rádióhirdető azonban valószínűleg másként gondolkodik, mint a hipermarket akciós újságját olvasó embertömegek, akik akár bele is szaladnak olykor egy „megcsillagozott” ajánlatba. A Potenciális Rádióhirdető, – pláne, ha médiatervező a szentem – ugyanis független, összehasonlítható adatokat akar, ezért belekukkant a RádióNavigátorba (Gazdasági Rádió ezen a ponton ki is esik a körből) és kedve szerint leválogatja a hallgatottsági adatokat. A médiumok saját magukat fényező alternatív felméréseit általában nem kedvelik az ügynökségeknél, médiatervezők szerint az ilyen prezik többnyire a szelektív hulladékgyűjtőben végzik.
Ezek a hirdetések tehát inkább csak a médiatervezésüket házon belül végző, kisebb cégek marketingeseit tudják megvezetni. Szélesebb körben azonban az egész rádiós piaccal szemben bizalmatlanságot kelthetnek az egymásnak homlokegyenest ellentmondó adatokat kommunikáló hirdetések. Hiszen bizonyos hallgatói célcsoportokban akár a Mária, vagy a Bartók Rádió is kihozható piacvezetőként. Azonban – autópiaci hasonlattal élve – ez kicsit olyan, mint amikor a sportváltozat fotójával, és az alapmodell árával hirdetnek egy autót.
„Ha a bíróságra vagyonőrt akarok felvenni, akkor nagyobb órabért kell adnom, mint egy kezdő bírónak”
Akkora a baj, hogy soha nem látott egységben lép fel a harmadik hatalmi ág.
