A hírmogul reformere

Rendkívül szabadszellemű újságnak számított a gazdasági reformok idején, 1968-ban indított Világgazdaság című napilap. A ’70-es évek vége felé azonban az egyre nyilvánvalóbb gazdasági problémák miatt kezdett terhessé válni a hatalom számára a lap szabadszájúsága. Felmerült az is, hogy megszüntetik a napilapot. „Végül úgy döntöttek, hogy nem zárják be, de a továbbiakban csak a magyar kormányzati szervek és nagyvállalatok vezetői kaphatták az újságot, hiánypótlásként pedig 1979-ben elindították a Heti Világgazdaságot” – meséli Vince Mátyás, a lap alapító főszerkesztője, aki jelenleg a Magyar Távirati Iroda (MTI) elnöke. „Hamar felismertük, hogy a HVG-nek úgy kell írnia a gazdaságról, hogy azt az átlagember is értse” – utal a sikerük egyik titkára Vince Mátyás. A populáris gazdasági hetilap néhány hónap alatt túllépte a Figyelő akkori 18–20 ezres – lélektani határnak tartott – példányszámát, a Vince Mátyás HVG-től való távozása előtti utolsó lapszámot, 1987 végén pedig már 170 ezer példányban nyomtatták.

A HVG-től a Figyelőig

Vince Mátyás, harmadéves közgázos egyetemistaként 1969-ben került először a Világgazdasághoz, majd a nyári gyakorlat sikerén felbuzdulva, az egyetem elvégzése után ott állt először munkába. Kezdő slapajként feladata éveken keresztül az volt, hogy a Reuters, és más külföldi hírügynökségtől érkező anyagokat fordítsa. Öt évvel később már a külkereskedelmi rovatot vezette, 1979-től pedig kilenc éven át az akkori Magyar Kereskedelmi Kamara kiadásában megjelenő HVG főszerkesztője lett. Vince Mátyás, a HVG élére tavaly nyáron kinevezett Réti Pált – akit tanítványai közt tart számon – jó szakembernek tartja, de hozzáteszi: biztosan nem lesz könnyű dolga, hiszen egy ilyen tradicionális lapnál nem egyszerű komoly változtatásokat véghezvinni. „A HVG óriási szerencséjére a saját kategóriájában nincs közvetlen konkurense” – teszi hozzá Vince Mátyás, aki azt azonban sajnálja, hogy a fajsúlyosabb gazdasági elemzések ma már ritkábbak a lapban.

A ’80-as évek végén hírét vette, hogy Berecz János nem nézi jó szemmel a ténykedését a HVG élén, sőt már az utódját is kiszemelte, egy megbízható elvtárs személyében. Ráadásul új területen is szerette volna kipróbálni magát, ezért – megelőzvén a kirúgását – 1988-tól Washingtonban a Világbanknál kezdett dolgozni, mint szerkesztő. A rendszerváltás után hazatérve, a francia tulajdonú Eurexpansion sajtóvállalkozás magyarországi képviselője lett. A feladata az volt, hogy megszervezze egy gazdasági hetilap, és egy napilap akvizícióját. A Figyelőt „néhány tízmillió forintért” vásárolták meg a Hírlapkiadó Vállalattól, és a Demisztől. A második „célpont” a Világgazdaság volt, azonban nem sikerült megállapodni a megvételről, ezért a napilap kiadója versenytárgyalást írt ki, ahol Forró Tamás cégével szemben alulmaradt az Eurexpansion. A szerkesztőség egy részének nem tetszett ez a döntés, így Vince Mátyás vezetésével – aki 1990-től a Világgazdaság szerkesztőbizottságának az elnöke volt – Napi Gazdaság címmel új lapot indítottak. A kuvaiti háború azonban válságot okozott az európai lappiacon, aminek következtében az erőteljes növekedését hitelekből fedező Eurexpansion összeomlott. Vince Mátyás az ezt követő tíz évben a Magyar Hírlaptól az Origóig számos cégnél dolgozott (ezek listáját lásd külön).

Hírlopók

2002 decemberében nevezték ki az MTI elnökének. Munkába állása után kénytelen volt szembesülni azzal, hogy a vártnál sokkal rosszabb anyagi helyzetben van az intézmény. A 2002-es évet 142 millió forintos mérleg szerinti veszteséggel zárta az MTI, amit a tavalyi évre sikerült ötmillió forintos nyereségre átfordítani. „Mindezt úgy tudtuk elérni, hogy a piaci helyzet az elmúlt években nem volt kedvező az MTI számára” – teszi hozzá Vince Mátyás. A szinte monopolisztikus helyzetű hírügynökségek piacát ugyanis az internet térhódítása szinte teljesen átrendezte világszerte. Mindezt csak tetézte a nyomtatott média válsága, ami miatt kevesebb megrendelés jutott a hírügynökségeknek. A helyzetet kihasználva sorra jelennek meg az alternatív hírszolgáltatók, amelyek korábban csak hírfogyasztók voltak. Nemzetközi szinten ilyen például a CNN, amely „hírgyárrá” lépett elő, s Magyarországon hasonló ambíciói vannak a Krónika címmel hírszolgáltatást nyújtó Magyar Rádiónak, illetve az RTL Klubhoz köthető Független Hírügynökségnek is.

Az MTI elnöke szerint komoly problémát jelentenek számukra az MTI híreit lopó médiumok. Forrásmegjelölés és díjfizetés nélkül bukkannak fel változatlan formában az eredetileg az MTI-től származó hírek, és leleplező erejűek az azonos helyen előforduló esetleges sajtóhibák is. De tudni lehet olyan internetes portálról is, ahol komoly átírókapacitást működtetnek, leplezendő a forrást. Az MTI ezért külön médiafigyelő osztályt hozott létre, és idén, – amennyiben nem sikerül megegyezni az illegális felhasználókkal – bíróságra viszik az ügyeket.

„A piaci igényekhez alkalmazkodva az MTI-nek ma már vannak olcsó, tematikus hírcsomagjai, amelyek a kisebb vevők számára is megfizethetők” – mondja az MTI elnöke, aki szerint hiba volt, hogy az elődei alatt nem kapott elég figyelmet a hírügynökség piacképesebbé tétele. 2002-ben ugyanis az MTI még sem szervezetét, sem marketingmunkáját, sem termékkínálatát tekintve nem állt azon a szinten, amit már akkor megkövetelt volna a piac.

A százmillió forint feletti veszteség megszüntetésére 2004-ben takarékossági programot hirdettek, amelynek egyik legfontosabb eleme volt, hogy 27 százalékos létszámleépítést hajtottak végre. Folyamatosan nyitottak a kisebb médiumok felé, a nekik szánt új termékeikből tavaly már 100 milliós bevételt értek el. Idén pedig egy új fejlesztésű szoftvert is üzembe állítanak, amely automatikus hírleválogatásra képes, bármilyen tematika szerint.

Dávid és Góliát

Megbonthatatlan nagy hírcsomagokat már csak hét nagy megrendelőnek szállítanak. Emiatt másfél éve konfliktusuk támadt a Magyar Rádióval, és a két nagy kereskedelmi tévécsatornával. A közrádió nem tartott igényt a teljes csomagra a kért áron, emiatt öt hónapon keresztül nem is használtak MTI híreket, de később újra visszatértek a hírügynökség előfizetői köré. A TV2-vel, és az RTL Klubbal is voltak vitáik, velük a tavalyi évre úgynevezett „csökkentett hírcsomagban” állapodtak meg. 2006-ban azonban az RTL Klub már nem tart igényt a távirati iroda híreire, kizárólag a Független Hírügynökségre fog támaszkodni. „Előbb-utóbb rá fognak jönni, hogy rossz döntést hoztak” – vélekedik az MTI elnöke, hiszen amíg az említett hírszolgálatnál szerinte 10–15, addig náluk több mint 350 ember dolgozik, s ez a hírkínálat minőségében is megmutatkozik. A Független Hírügynökség egyébként a kisebb médiumok körében már megjelent versenytársként, de Vince Mátyás szerint csak a rövidhír kategóriában rúghatnak labdába, az MTI szélesebb kínálatával nem tudnak versenyre kelni.