A Gazdasági Rádió idén már második éve működik – nem kis sikerrel. Mind „szereplői”, mind hallgatói válogatott társaság tagjai. A tapasztalatokról a kereskedelmi igazgatót, Tóth Gábort kérdeztük:
– Megállapítható-e a 2 éves médiapiaci jelenlétből, hogy dominánsan kikhez szól valóban a rádió?
– Azokhoz szól, akiknek a Gazdasági Rádiót az indulásnál, a rádió pozícionálása során szántuk, vagyis mindenekelőtt az üzleti döntéshozókhoz, vállalatvezetőkhöz, vállalkozókhoz. A Szonda Ipsos őszi kutatása szerint ma már a napi 105 000 fős hallgatótáborunk magját a mintegy 71 000 főnyi vezető-vállalkozó hallgatói réteg alkotja. A heti hallgatottságunk 314 000 fő, ezen belül a fővárosi üzleti döntéshozók körében a heti elérésünk 72%, amivel e célcsoportban a Gazdasági Rádió megelőzi a Kossuth , az Info , és a Klubrádiót.
A közönség összetétele a versenytárs rádiókhoz viszonyítva jóval homogénebb. A hallgatóink 96%-a az aktív népességhez –, ezen belül 80% a 18–49 éves korosztályhoz tartozik. Ez azért fontos a partnereinknek, mert szinte meddőszórás nélküli kommunikációt tudunk biztosítani a számukra. A hallgatói kör további fontos jellemzője, hogy kiemelkedően magas az ABC1 státuszúak aránya. Magyarul költséghatékonyan biztosítunk koncentrált elérést.
– A rádió műsorszerkezetének kialakításakor mit kezelt prioritásként: a „gazdaságos” működést (szponzorálható műsorokkal), vagy a szolgáltatást?
– Nem lehet a kettőt szembeállítani egymással. Sőt, még egy harmadik tényezőt is figyelembe kellett venni. A célcsoport életmódbeli, életviteli jellemzőit, vagyis azt, mikor és hol hallgatnak egyáltalán rádiót és az egyes napszakokban mire van szükségük. Mint Gazdasági Rádió, igyekeztünk és a mai napig is igyekszünk gazdaságosan működni. Ennek a szükségességét érzi minden olyan vállalkozás – legyen az média, vagy más gazdasági társaság –, amely a piacról él meg a jelenlegi körülmények között.
Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy nívós műsorokat készítsünk, s ehhez kiváló stábbal és a legkorszerűbb műszaki, technikai háttérrel rendelkezzünk. Ezek nélkül ugyanis mind a műsor hallgathatósága, mind pedig az értékesítés problémás lenne. A műsorfolyam tematikussága és a műsorok praktikussága mellett a rádió egyedisége a sugárzott zenei repertoár is. Kevesen tudják, a legnagyobb jazz-szolgáltató rádió vagyunk. Este kilenctől reggel hatig jazz szól a Gazdasági Rádióban. Aki még nem tette, hallgasson bele este is a rádióba – kötelező kellék egy pohár jófajta vörösbor – és máris ráérez a rádió „ízére”…
Ahogy a zenei stílus megválasztása, úgy a Gazdasági Rádió műsorstruktúrája is a hallgatók életritmusához és információs szükségleteihez igazodik. Műsoraink zöme napközben ezért pergő ritmusú hír és információs műsor, de nem hiányoznak a rövid háttérelemző műsorok sem. Célunk, hogy praktikus és releváns hírekkel, információkkal szolgáljuk a célcsoport igényeit a gazdaságról, a pénzügyekről és háttérelemzéseket nyújtsunk a gazdasági folyamatokról, üzleti aktualitásokról. A rádió heti rendszerességgel 21 különböző tematikus műsorsorozatot sugároz, amelyek a vállalkozásoknak, kis és középvállalkozóknak, üzleti döntéshozóknak adnak gyakorlatban hasznosítható tanácsokat, többek között az uniós és hazai pályázatok lehívásáról, pénzügyekről, adózásról, befektetési lehetőségekről, informatikai, marketing és HR aktualitásokról.
– Akkor a tematikus rádióké a jövő?
– Bizonyos értelemben igen. A magyarországi rádiók piaca – az ország méreteihez képest – telítettnek tűnik. Szerkezete is torz, eluralják a zenés kereskedelmi rádiók. Azonban további tematikus csatornákat még elbírna a piac. A Gazdasági Rádiónak a két ves működése is azt igazolja, ha egy rádió megtalálja a maga célközönségét és autentikus információkkal – a szó nemes értelmében – kiszolgálja azt, akkor van létjogosultsága, s ezt a hirdetői kör is méltányolja.
– Mennyire válhatott gazdasági „presztízs-médiává” a csatorna?
– Azt gondolom, erre a kérdésre a leghitelesebb választ a rádióban megszólaló vállalatvezetők és közéleti személyiségek névsora adhatja. A 18–19 óra között sugárzott „A nap vendége” című műsorunkban például rendszeresen megszólalnak mindazon cégvezetők, gazdasági-pénzügyi elemzők és döntéshozók, akiknek a gondolataira mindnyájunknak érdemes odafigyelni. Jó dolog, hogy az üzleti élet szereplői ma már számon tartják egymás – Gazdasági Rádióban elhangzott – véleményét. Ez igaz a hirdetőinkre is. Mindez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a Gazdasági Rádiót választó cégek kommunikációját partnereink eredményesnek tartják. Ha ezt a tartalmat fedi az említett gazdasági „presztízs média” kifejezés, akkor ezt tudatosan vállaljuk.
– Mi ad igazán okot büszkeségre a mindennapi működés kapcsán?
– Elsősorban az, hogy sikerült betölteni egy olyan rést az elektronikus média piacán, amit ez idáig egyetlen rádió sem tudott megtenni. Ennyire koncentráltan csak nálunk lehet üzletről, gazdasági, pénzügyi elemzésekről, trendekről hallani. Ezt igazolják vissza azok a hallgatói vélemények, amelyek a mostani Szonda Ipsos felméréséből derültek ki: „Legtöbb információt adja a munkámhoz”, „Nem lehet felcserélni másik rádióra”, „Legalkalmasabb az üzleti információk átadására”. Ezekben a hallgatói véleményekben a Gazdasági Rádió valamennyi versenytársát megelőzte. Eredményeinket igazolja az is, hogy egy év alatt közel megháromszorozódott a rádió hallgatottsága, figyelembe véve, hogy számos versenytárs rádió veszített abból. De a legbüszkébbek talán a partnereinkre és a munkatársainkra vagyunk. Jó megélni, hogy egy maroknyi ember együtt küzd azért, hogy minél jobb rádiót csináljon. És persze nyereséget. Mint a rádió kereskedelmi igazgatója büszke vagyok arra is, hogy az értékesítési részleg megerősödött és a csapat munkájának eredményeként egyre több ügyfél és ügynökség tervezi velünk kampányát. Ezért is volt jó érzés együtt ünnepelni a kétéves évfordulót azokkal az ügynökségekkel, akiknek sokat köszönhetünk.
Botrányok sora nehezíti, hogy az egyre erősödő német szélsőjobb hatalmas sikert arasson a közelgő választásokon
Az AfD EP-listájának első két helyén olyan politikusok szerepelnek, akikkel kapcsolatban felvetődött, hogy tevékenységüket Moszkva finanszírozza. Megrengethetik-e a folyamatos botrányok az egyre erősödő német szélsőjobbot?
