Már december elején meghirdette a kormány a 100 lépés a magyar vállalkozókért programját, amely összefogja a kis- és középvállalatok fejlesztését célzó eddigi intézkedéseket, és több pontban kiegészítéseket is tartalmaz.
A program legfontosabb elemei között szerepel, hogy hitel- és egyéb finanszírozási csomagokkal lép fel a körbetartozás ellen, egyszerűsíti a vállalati ügyintézést, illetve megemeli a Széchenyi Kártya hitelkeretét.
A szakmai szervezetek szerint szűkös a büdzsé
A 2006-os költségvetést ugyanakkor spórolósnak, a vállalkozói szférára rátelepedőnek és forrásait elvonónak tartják a szakmai szervezetek.
A Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) számításai szerint összesen 19-20 milliárd forint jut a büdzséből a kis- és középvállalkozások fejlesztésének támogatására, ami fejenként mindössze 10 ezer forint beruházás-támogatást jelent, azonban a támogatások szétszóródnak.
A szervezet szerint a problémák sűrítve jelennek meg a nehezen átlátható költségvetésben, amelynek egyik markáns eleme a maradványok zárolása. A költségvetési maradvány 2002-ben még csupán 200 milliárd forint volt, 2005 végére már 550 milliárd az előírás. A vállalkozásoknak ez azért kedvezőtlen, mert a költségvetési intézmények emiatt is késve fizetnek szállítóiknak, ezzel is gyorsítva a körbetartozások kialakulását.
Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) ugyanakkor azt kifogásolja, hogy a kis- és középvállalkozói célelőirányzat (kkc) idén csupán 3,7 milliárdos forrással gazdálkodhat, holott a kilencvenes években ugyanerre még 5 milliárd forint feletti összeget fordítottak. Ebből az összegből a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hat programot akar megvalósítani.
A kkc-ben a legnagyobb tételt a kis- és középvállalkozások körében népszerű Széchenyi-kártya teszi ki.
Széchenyi Kártya: emelkedő hitelkeret
A Széchenyi Kártya felső határa január elsejétől 25 millió forint, kamata pedig 10,26 százalék. Az emelést ugyanakkor úgy hajtották végre, hogy a 10 millió forint alatti hitelrész kamata jelentősen, több mint 10 százalékkal csökken.
A tavalyi tapasztalatok alapján a szakemberek úgy számolnak, hogy idén várhatóan több mint kétmilliárd forintot kötnek majd le a vállalkozók a hitelprogramban. 2006 végéig valamennyi kártyához tartozó hitel kamattámogatása két százalékpont lesz, azt követően azonban megszűnik a kamat- és garanciadíj-támogatás.
Tervezett adómegtakarítások a szektorban
A csökkenő támogatások ellenében a meghirdetett ötéves radikális adóreform kis mértékben enyhíti a vállalkozások terheit. A kis- és középvállalkozásoknak adómegtakarítási lehetőséget jelent a társasági adó korábban beharangozott módosítása, miszerint 5 millió forintos éves árbevételig mindössze 10 százalék lesz az adó mértéke, és csak az ezt meghaladó részre kell majd a teljes 16 százalékot kifizetni.
Ezzel a lehetőséggel azonban csupán azok a vállalkozások élhetnek, amelyeknél a cég által a munkavállalók után befizetett nyugdíj és egészségbiztosítási járulék összege személyenként eléri az adott évben meghatározott minimálbér után fizetendő összeg kétszeresét.
A tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) eltörlése viszont valóban tehercsökkenést jelent: a kormány számításai szerint 2006-ban 65 milliárd forint marad a vállalkozásoknál, hogy 2005 novemberétől a tételes egészségügyi hozzájárulás havi 3 450 forintról 1950 forintra csökkent, 2006 novemberétől pedig megszűnik.
A százalékos eho – melyet az összevont adóalapba tartozó, de a társadalombiztosítási szabályok szerint nem terhelt jövedelmek után kell fizetni – nem változott, továbbra is 11 százalék.
Vállalkozóbarátabb társasági törvény
Az adószabályok mellett változnak a vállalatalapítás szabályai is. Az év közepén hatályba lépő új társasági törvény lényegesen vállalkozóbarátabb lesz majd: bővíti a lehetőségeket; rugalmasabb és olcsóbb megoldásokat, valamint egyszerűbb és gyorsabb társaságalapítási kereteket kínál majd a cégeknek.
A törvény egyik legfontosabb eleme a könnyített cégalapítási eljárás, melynek újdonságai az előzetes cégnév-foglalás, az egyértelműen szabályozott bejegyzési procedúra és törvényi szerződésminták alkalmazása. Az utóbbiak használatával egy átlagos körülmények között működő vállalkozás már nyolc munkanapon belül megalapítható.
Az elektronikus cégbírósági ügyintézés jövő évi bevezetésével tovább gyorsul az eljárás: akár 2 munkanapon belül is létrehozható illetve bejegyeztethető lesz majd egy közkereseti, betéti vagy korlátolt felelősségű társaság.
Támogatott foglalkoztatás, szigorított ellenőrzés
Januártól lép ételbe az új támogatási rendszer is, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatását segíti.
A 250 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek egy évig járulékmentességet kapnak abban az esetben, ha legalább 3 hónapja regisztrált munkanélkülit alkalmaznak új munkaerőként, és őt legalább két évig foglalkoztatják. Nem kell megfizetniük a 29 százalékos tb-járulékot, a 3 százalékos munkáltatói járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást. A programba 2006 január végéig pályázat útján kapcsolódhatnak be az érintett munkáltatók.
A foglalkoztatási támogatás mellett ugyanakkor a munkaügyi ellenőrzés is szigorúbb lesz januártól. Az év elején hatályba lépő munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény értelmében a bírságok értékhatára 30 ezertől 20 millió forintig terjed. A legmagasabb bírságot az a munkaadó kaphatja majd, aki súlyos jogsértést követ el, és a munkaügyi ellenőr figyelmeztetése ellenére sem szünteti meg a törvényellenes gyakorlatot. A jogszabály nevesíti a súlyos jogsértéseket, ezek közé tartozik a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a színlelt szerződés, a munkaidő-nyilvántartás hiánya, a külföldiek engedély nélküli munkavégzése, a jogellenes munkavégzés, illetve az alapvető élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos jogsértés.
Változik a munkaügyi ellenőrzés szemlélete is: a papíralapú munkaügyi ellenőrzés helyett januárjától a valósághoz, és nem az adminisztrációs előírásokhoz ragaszkodik majd a száz fővel megnövelt munkaügyi ellenőri gárda.
Kevesebb pályázat, egyszerűbb adminisztráció
Kisebb keretből ugyan, de uniós támogatásokat idén is igényelhetnek majd a vállalkozások, a kkv-program keretében ráadásul a kormány egyszerűsíti a pályázati rendszert, növelve annak átláthatóságát és harmadával csökkentve az elbíráláshoz és a kifizetésekhez szükséges időt. A döntéshozatal időigényének drasztikus csökkentését különösen a kisebb összegű pályázatok esetén, a döntési mechanizmus, illetve jogkörök egyszerűsítésével kívánják megvalósítani.
A kis- és középvállalkozások pályázati aktivitásának ösztönzése a célja annak, hogy csökken a pályázati adminisztráció is. Ennek lényege, hogy csak pozitív pályázati döntés esetében kell majd a jelentkezőnek a különböző nyilatkozatokat és eredeti dokumentumokat bemutatni. Ezzel jelentősen csökkennének a pályázati költségek is.
Azonban sok új pályázat nem várható 2006-ban. Jövőre a Gazdasági Versenyképességi Operatív Program (GVOP) keretében 12 pályázat kiírását tervezik.
