A közlemény szerint a hárommilliárd köbméter párnagáz tulajdonjogának megszerzéséért 60 milliárd forint bányajáradékot fizet a vállalat. A szerződés szerint a földgáztároló garantálja a magyar államnak, hogy a tranzakció ideje alatt, 16 évig a tulajdonába került párnagázt nem termeli ki. A kötelezettségvállalásával párhuzamosan a magyar állam a földgáztárolónak a Mol-csoport megtérülési céljainak megfelelő hozamot biztosít.
A föld alatti gáztárolási tevékenység normális működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges tárolói párnagáz jelentős része jelenleg a magyar állam tulajdonában van. A tranzakció lezárását követően a földgáztároló lesz a négy legjelentősebb föld alatti gáztároló működtetéséhez szükséges párnagáz tulajdonosa. A földgáztárolók kitermelt gázmezők, amiket tavasszal feltöltenek, majd ősszel és télen kiveszik belőle a gázt. A tárolót azonban nem lehet teljesen kiüríteni, mert akkor tönkremenne. A tárolóban technológiai okokból benne hagyott gázt nevezik párnagáznak.
Tizenkét bányatelekről is szerződtek
Tizenkét bányatelek termelésbe állítási jogának 2010-ig történő meghosszabbításáról is szerződést kötött a Mol a gazdasági miniszter december 22-én a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján.
A szerződés értelmében 2020-ig a Molnak a jelenlegi bányajáradék-mérték 1,02-1,05 szeresét kell fizetnie minden jelenlegi bányatelkéről kitermelt szénhidrogén után úgy, hogy az 1998 előtt termelésbe állított mezőkről kitermelt földgáz után a bányajáradék mértéke továbbra is folyamatosan csökkenő marad.
Tekintettel arra, hogy a bányatörvény szerinti maximális 1,2-szeres szorzónál a szerződés kisebb szorzót alkalmaz, a Mol 2005-ben 20 milliárd forint egyszeri térítést fizet.
Gulyás Gergely: Magyar Péternek volt már SZDSZ-es korszaka
Mutatjuk a legfrissebb bejelentéseket.