A kormány szerdai ülésén eldöntötte, hogy a parlamenthez benyújtott javaslatához érkezett módosító indítványok közül melyeket támogatja, és melyeket vet el. A Népszabadság értesülése szerint az átalakított törvényjavaslat durva korlátozásokat nem tartalmaz. Nem fogja megtiltani a beszerzési ár alatti értékesítést, de nem korlátozza az üzletek nyitva tartását sem. A jogszabály a jelenlegi állapotában azért tartalmaz bizonyos szigorításokat.
A javaslat szerint a 100 milliárd forintnál nagyobb forgalmat elérő kiskereskedelmi cégek jelentős piaci erővel rendelkeznek és ezek a társaságok helyzetükkel nem élhetnek vissza. (A gazdasági tárca javaslatában még 150 milliárdos éves árbevételnél és 10 százalékos piaci részesedésnél határozta meg a jelentős piaci erővel bíró vállalkozások körét.)
A törvényjavaslatba bekerült, hogy a jelentős piaci erővel bíró cégeknek fél éven belül etikai kódexet kell készíteniük, amelyben meghatározzák, milyen önkéntes szabályok betartásával kívánnak működni a jövőben. Ha ezt az elképzelést elfogadja az Országgyűlés, akkor párhuzamosan két ilyen iromány is készülhet, hiszen az agrártárca nemrégiben adta ki egyeztetésre a saját, a beszállítók bevonásával készített kiskereskedelmi etikai kódexét. Bár mind a kettő állami sugallatra születik van egy lényeges különbség a két etikai kódex között – hívta fel a figyelmet Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke. A kereskedelmi törvényben javasolt etikai kódexet – amennyiben az Országgyűlés elfogadja – a Gazdasági Versenyhivatal hagyná jóvá és a későbbiekben ellenőrizné, míg az agrártárca etikai kódexe teljesen önkéntes alapon működne, azaz csak a vállalatok hagynák jóvá és ők is felügyelnék annak betartását.
Az a kormány által is támogatott elképzelés pedig a multinacionális láncok terjeszkedésének szabna gátat, mely szerint a háromezer négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nyitása előtt a regionális fejlesztési tanácsok véleményét ki kell kérni.
