Kompromisszum
Nincs szó arról, hogy az állam kivonulna – mondta el Vass Ilona a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnök helyettese az FN kérdésére. Az előfordulhat, hogy a költségvetési törvény felülír egy korábbi törvényt, de – mint mondta – arról nem volt szó, hogy az állam egyáltalán nem fizetett volna be az Innovációs Alapba – ezt az NKTH sem engedte volna. A jelen esetben az történt, hogy a kormány alig 13 milliárd forintot irányzott elő erre a célra, ami körülbelül 3 milliárddal kevesebb a beígért összegnél. Bár ez ellen az NKTH is tiltakozott, de a szűkös költségvetési keretekre való tekintettel azt kérték, hogy ha 2006-ban nem is, de 2007-től juttassák érvényre a beígért hozzájárulást.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) aggályosnak tartja, hogy a kormány a 2006. évi költségvetési törvényjavaslat szerint nem teljesíti az Innovációs Alapba történő befizetési kötelezettségét – közölte Parragh László, az MKIK elnöke és Pakucs János, a MISZ elnöke szerdán.
Módosító indítványt adnak be közösen az eredeti helyzet visszaállítása, illetve az alap felhasználásáról születő döntésekben a vállalkozó szféra súlyának növelése érdekében – mondta az MKIK és MISZ elnöke.
Parragh felhívta a figyelmet arra, hogy az innovációs alapról szóló törvény értelmében a két évvel ezelőtt megígértekhez tartva magát a kormánynak a vállalkozói befizetésekhez hasonló mértékű hozzájárulást kellene fizetnie.
Pakucs kérdésre válaszolva elmondta, hogy a 2004. évi vállalkozói befizetések után a kormánynak 2006-ban 15,5 milliárd forintot kellene az alaphoz hozzáadnia. Ehhez képest a költségvetésben közel 13 milliárd forintos összeg található.
Parragh emlékeztetett arra, hogy a vállalkozói szféra eredetileg nem támogatta az innovációs alapról szóló törvényjavaslatot. Végül beletörődtek az alap létrehozásába, mert garanciális szabályt láttak arra, hogy a költségvetési támogatás nem lehet kevesebb, mint a vállalkozók befizetései, és az alapot a gazdasági társaságok által megvalósított innovációs tevékenységekre kell fordítani.
Az MKIK elnöke korábbi nyilatkozataihoz hasonlóan most is elmondta, hogy a magyar gazdaság kitörési pontja lehetne a kutatás-fejlesztés, innováció, ugyanakkor 2004 óta folyamatosan csökken a hazai K+F-ráfordítás.
A kedvezőtlen tendenciák között említette az MKIK elnöke azt is, hogy az innovációs alapból nyújtott támogatások mintegy kétharmadát a költségvetési kutatás-fejlesztési, innovációs intézmények finanszírozására fordították. A regionális innováció fejlesztési célú források aránya elmaradt a törvényben előírt 25 százaléktól, és az alap felhasználására vonatkozó döntésekben a reálszféra nem kap súlyának megfelelő részvételi lehetőséget.
Ha a költségvetés 2006-ban nem tudja teljesíteni a befizetési kötelezettségét, akkor a befizetendő vállalkozói innovációs járulék maradjon a 2005. évi szinten – hangsúlyozta Pakucs.
Ugyanakkor megemlítette, hogy 2004-ben 0,2, 2005-ben 0,25, 2006-ban 0,3 százalék lenne a vállalkozói járulék mértéke az iparűzési adó alapjára vetítve.
A MISZ elnöke nem tartotta elfogadhatónak azt a megoldást, hogy a kormány a 2006. évi költségvetési javaslat záró rendelkezései között félmondattal kívánja töröltetni az innovációs alapról szóló törvény azon rendelkezését, amely a kormány befizetési kötelezettségére vonatkozik.
Közösen szorgalmazza a két szervezet, hogy a döntéshozó testületekben a reálszféra képviselői legyenek jelen nagyobb súllyal, továbbá az alap éves kifizetéseinek háromnegyede közvetlenül a gazdasági társaságok K+F és innovációs tevékenységére fordítsák.
