Üzleti tippek

Vakrepülés a pr-szakmában

Fokozatosan nő az igény a közép- és nagyvállalatok körében a jól képzett pr-munkatársakra, pr-osztályokra. A referenciákon kívül azonban alig van más garancia, és ez a pályakezdők helyzetét megnehezíti.

Egy jó pr-es kitűnő kommunikációs képességekkel rendelkezik, legalább egy idegen nyelven folyékonyan beszél, az elméleti ismeretekkel tisztában van. Mindig képes megújulni, jó problémamegoldó képességgel rendelkezik, kiemelkedő a kapcsolatépítő-képessége, és a kitartás mellé stratégiai látásmód is társul.

Kérdés, hogy hol szerezheti meg ezt a képességet?
A szakmában régebb óta dolgozók különböző területekről kerültek a pr-világába, vannak köztük bölcsészek, újságírók, marketingesek és vannak olyanok is, akik kapcsolataik révén kerültek pozícióba. „Néhány éve még olyan szakmának tekintették, ahol el lehet helyezni a fontos ismerősöket – de ez szerencsére visszaszorulóban van”– meséli Sas István, a Kommunikációs Akadémia igazgatója. Egyre jobban előtérbe kerül a tudás, hiszen a cég hírneve és elismertsége nagyban összefügg a pr-csapat tevékenységével.

Szamárpadban

„A szakma nagy hiányossága, hogy hiába van növekvő igény a jó szakemberekre, Magyarországon még mindig nem lehet pr-diplomát szerezni, csupán szakirányként vehető fel a főiskolákon, egyetemeken”– összegez Barát Tamás, az Európai PR Konföderáció (CERP) alelnöke. Pr-tanszék is csak egy helyen létezik az országban, mégpedig a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi karán. Iskolarendszeren kívül több helyen folyik pr-képzés, az Országos Képzési Jegyzék szerint két szinten is. A középfokú OKJ-s oklevelet adó pr-munkatárs egy, míg a felsőfokú pr-szakreferens végzettség két év alatt szerezhető meg különböző oktatási intézményekben. A pr-t sok helyen tanítják külön tantárgyként, például a kommunikáció-, a marketing-, az üzleti kommunikáció szakokon, ahol fontosnak tartják a pr-ismeretek elsajátítását.

Sztaniszláv András, a PersonaR Kommunikációs Ügynökség ügyvezető igazgatója szerint ma az iskolák nem adnak olyan tudást, amivel egy kezdő médiás felelősséggel a mélyvízbe vethető. Az intézmények többsége elméleti alapismereteket ad, viszont jó lehetőséget biztosít a kapcsolatépítésre, ami ennek a szakmának egyik legfontosabb erőforrása. Megnyugtatásként elmondja, hogy elkötelezettséggel, szakmai érdeklődéssel és legalább az első néhány évben nagyon sok tanulással hamar jó állásokba kerülhetnek a pr-es pályakezdők, hiszen a jó fizetés – sajnos, ma az egyik legfontosabb motiváció a fiatalok számára.

Hogy mennyire tud elhelyezkedni egy kezdő pr-es, a tudásán kívül csak azon múlik, hogy a gyakorlati képzés során szerzett kapcsolatait hogyan tudja kihasználni. „Az iskolák csak az alapot adják, az elméleti tudást, hiszen az igazi pr-rel a gyakornoki idő alatt ismerkednek meg a tanulók – avat be minket egy kezdő munkájába Bölcs Ádám, a WELL Reklám- és PR Ügynökség ügyvezető igazgatója. – Nálunk általában hat hónapig dolgoznak, mint gyakornok, ekkor még csak részfeladatokat kapnak. Ebbe beletartozik a meghívók írása, a follow up, a sajtófigyelés, esetleg fordítás és a háttéranyagok összeállítása.”

A Tesco Global Áruházak Rt. pr-osztályán amikor lehetőség van rá, alkalmaznak gyakornokot – tudtuk meg Danks Emesétől, a cég pr-igazgatójától. „A kezdők feladata a munkatársak segítése, sajtófigyelés, adminisztráció. Mindenbe beletekinthetnek egy kicsit, de mély ismereteket még nem szerezhetnek, hiszen nem biztos, hogy a gyakornoki idő letelte után is az osztályon, vagy a cégnél marad az illető.”

Persze előfordul olyan eset is, hogy a kezdőt egyből a mély vízbe dobják egy vállalatnál, és nagyobb részfeladatokat kell megoldania, rendezvényeket kell szerveznie, persze szakértők felügyelete mellett, de ez Barát Tamás szerint ritka.
A legtöbb helyen a pr-munkatársakkal titoktartási szerződést iratnak alá, hiszen ez egy bizalmon alapuló szakma, amit több hónap vagy év alatt építenek ki egymás között a partnerek. Éppen ezért a pr-en belül jóval kisebb a fluktuáció, mint a reklámszakmában. Egy jó pr-es jó kapcsolatot épít ki a felső vezetőkkel és az alkalmazottakkal is, akik kikérik a tanácsát fontosabb döntésekben. Lényeges a kapcsolattartás az újságírókkal és a különböző hangnemeket is jól kell használnia a különböző médiumokban. Mindig alkalmazkodnia kell az adott szituációhoz és tudnia kell válsághelyzetben is, nyomás alatt helyesen döntenie.

Feljebb a létrán

„A kezdők számára azért vonzó ez a szakma, mert a változatos feladatokat látják és a viszonylagos szabadságot, manapság divatos pr-esnek lenni. Ezzel szemben rettenetes csalódás éri a kezdőket mikor rádöbbennek, hogy erős függőségi rendszer létezik, szigorú szabályokat kell betartani, valamint az állandó nyomást is ki kell bírni” – mondja Sas. Az előrehaladás a ranglétrán kitartó munkát és tudatos tervezést követel. Ha egy kezdő egy fejlődő vállalathoz kerül, akkor jó stratégiával kiépíthet a későbbiekben egy pr-csapatot és ezzel megalapozhatja a hírét a szakmában. De ugyanilyen jó lehetőséget nyújthatnak a multik, ahol megtanulhatja a szakma alapjait és ha jól teljesít, előbb-utóbb előléptetik. Megvan azonban a késztetés, hogy az általa szerzett kapcsolati tőkéjét ne csupán ügyfele, hanem a saját karrierje érdekében is használja. Ha türelmetlen, akkor jó ugródeszkának bizonyul egy kisebb vállalat magasabb pozíciójának megszerzéséhez. „Dönthet úgy is, hogy egy pr-ügynökségnél kezd dolgozni, hiszen ez változatosabb munkával kecsegtet, mert ott különböző cégekkel foglalkozhat, beletekinthet számos cég mindennapi életébe és ez színesebbé teszi a munkáját – mondja Bölcs Ádám. – Az ügynökségen figyelünk a csapategységre és csak olyanokat alkalmazunk, akik tudnak és akarnak csapatban dolgozni”.

Előfordul olyan eset is, hogy aki pár hónapot eltölt egy nagyvállalatnál, mint asszisztens vagy junior executive, onnan egy kisebb cégnél vezetői pozícióba jutva kudarcot vall, hiszen nincs annyi tapasztalata, hogy a különböző válsághelyzeteket kezelje és a vállalati stratégiát megfelelően kiválassza. Fontos a folyamatos kapcsolattartás a vezetőkkel, az elemzés és tudatos tervezés, hogy a hibákat elkerülve a ranglétrán egyre feljebb emelkedjen és pr-szakemberré váljon.

Annak ellenére, hogy az emberek szemében a píár már szitokszóvá lényegült át és összekeveredik az igazi pr-rel. Ennek a közvélekedésnek az oka, hogy a politikai pártok és politikusok úgynevezett „píár-szakemberekkel” dolgoznak együtt, és szinte agitációs propagandát folytatnak pr címszó alatt és sikertelenségükért a kinevezett szóvivőket okolják. „A pr-szakmáról alkotott negatív vélemény kialakulásáért leginkább a politika felelős, de egyre többen fáradoznak a presztízs visszaállításáért és lassan bár, de fokozatosan javul a helyzet” – bizakodik Barát Tamás.

Ahogy a növekvő piaci versenyben a tudatos imázsépítés, az alkalmazottakkal való bánásmód, a külvilág felé leadott legapróbb jelek is egyre fontosabbá válnak, úgy lesz szükség egyre képzettebb, tapasztaltabb pr-esekre. Egyre több vállalat alkalmazza a szakembereket a kezdetektől, tudatos koncepciót kialakítva, figyelve arra, milyen kép alakul ki a cégről az emberek szemében. Tehát egy kezdő pr-esnek a lehetőségei megvannak a szakmai fejlődésre, de ez nagyban függ a képességeitől. Folyamatos tanulással és kitartó munkával néhány év alatt olyan pozícióba juthat, ami szakmai és pénzügyi elismertséget hoz és érdemes rá büszkének lenni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik