Jövőre mégis bevezetik az ehót

Mindez azt jelenti, hogy akik jövőre havi bruttó 222 ezer forintnál kevesebb munkabér után fizetnek járulékot, számíthatnak az új típusú közteherre– írja a szerdai Világgazdaság.

Ma kezdi meg a parlament az öt évre szóló adótörvény-javaslat, az ekhó és a luxusadóról szóló előterjesztések általános vitáját. A Világgazdaság értesülései szerint érdemi változtatásokat nem szorgalmaznak a kormánypárti frakciók. Az egyetlen fontosabb – el is fogadandó – javaslat a négyszázalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) bevezetése lesz jövő év elejétől egyes külön adózó jövedelmek után. A régi-új passzus beemelését az adótörvény-javaslatba az MSZP javasolja majd az SZDSZ támogatását is élvező módosító indítvány formájában.

Az előterjesztés szerint 2006. január 1-jétől négyszázalékos ehót kell fizetni majd a vállalkozásból kivont, valamint az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, a 25 és a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, illetve az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után.

Csak abban az esetben áll fenn a magánszemély fizetési kötelezettsége, ha az általa és a foglalkoztatója által befizetett, összesen 15 százaléknyi egészségbiztosítási járulék, illetve a 11 százalékos eho együttes összege nem éri el az évi 400 ezer forintot. Mindez azt jelenti, hogy akik havi bruttó 222 ezer forintnál kevesebb munkabér után fizetnek járulékot, azok számíthatnak az új típusú közteherre. Mentes a százalékos eho fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és fizetni. Mentes még az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem is, ha a „bérbeadó a tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe”.

A javaslatot egyszer már május végén tárgyalta a kormány, s bár kormánydöntésként a nyilvánosság elé is léptek vele, végül lekerült a napirendről. Kormánypárti politikusok ezt akkor azzal magyarázták, hogy nem a koalíció megállapodásának megfelelő szöveg készült el. A nyári előkészítő munka során végig szerepelt a készülő adójogszabályok között a négyszázalékos eho terve, ám végül a parlamenti benyújtás előtt a kormányülésen mégiscsak kikerült a szövegből. A Világgazdaságnak ezt azzal indokolták, hogy a Pénzügyminisztérium szerint nem származik elég bevétel az elképzelésből. Végül az a döntés született, hogy a szocialisták módosító indítványaként „épüljön be” a törvényjavaslatba. Az SZDSZ tudomásul veszi az eho kivetését, annak terve része volt az eredeti megállapodásnak – mondta Horn Gábor, a MeH politikai államtitkára. Mindenesetre az érdekes, hogy a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat még nem számol azzal a 3-4 milliárd forinttal, amelyet a 4 százalékos eho bevezetésétől a kormányzat remél.