Üzleti tippek

Jól ment a magyar szállásadóknak

Idén az első hét hónapban a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma kismértékben emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevétele számottevően nőtt. Egyre többen érkeznek Nagy-Britanniából.

Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint 2005. január–júliusban a kereskedelmi szálláshelyekre 1,9 millió külföldi vendég érkezett, akik több mint 5,9 millió vendégéjszakát töltöttek el. 2004 azonos időszakához képest 7 százalékkal több vendég 2 százalékkal több éjszakát töltött el a szálláshelyeken. Az Európai Unió országaiból érkezett a külföldi vendégek közel háromnegyede, vendégéjszakáik száma megközelítette a 4,5 millió éjszakát.

A szálláshelyeken a legtöbb éjszakát eltöltő német állampolgárok 4 százalékkal kevesebb éjszakát vettek igénybe az előző év azonos időszakához képest. A fontosabb küldő országok közül kiemelkedő növekedést mutat a Nagy-Britanniából hazánkba irányuló vendégforgalom.

Kicsit javult a szobakihasználtság

A szálloda típusú egységek (szállodák és panziók) 3–5, a turista- és az ifjúsági szállók 15 százalékkal több – külföldiek által igénybe vett – éjszakát regisztráltak, az üdülőházak és a kempingek mérsékelt forgalomról számoltak be az egy évvel azelőttihez viszonyítva. A gyógyszállodákban 8 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a külföldi állampolgárok. A külföldivendég-forgalom bővülése a Közép-Magyarország régióra koncentrálódott; Észak-Magyarországon és a Közép-Dunántúlon a tavalyihoz hasonló vendégforgalom, a többi régióban 3–7 százalékos csökkenés figyelhető meg.

A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyek közel 2 millió belföldi vendéget fogadtak, akik 4,9 millió vendégéjszakát töltöttek el. A vendégek száma 5, a vendégéjszakák száma 3 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A szállodai forgalom nagyobb mértékben emelkedett az átlagosnál: 12 százalékos volt a vendégek, 10 százalékos a vendégéjszakák számának növekedése. A többi szállástípusban – a kempingek kivételével – a belföldivendég-forgalom mérséklődött. A Közép-Magyarország, a Közép-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Dél- Alföld tervezési-statisztikai régiókat jelentős (5–9 százalékos) fellendülés jellemezte.

A szállodák átlagosan 45,8 százalékos szobakihasználtsággal működtek, ez az előző év azonos időszakában 44,5 százalék volt. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 117,8 milliárd forint bevételt értek el az első hét hónapban, ami folyó áron 14 százalékos növekedésnek felel meg, viszonyítva a 2004 azonos időszakához. Ezen belül a szállásdíjbevétel 14, a szálláshelyi vendéglátás 1, az egyéb szolgáltatások bevétele 30 százalékkal nőtt. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág együttes fogyasztóiár-indexe január–júliusban 6 százalékos növekedést jelzett a megelőző év azonos időszakához képest.

2005. július 31-én közel 3000 kereskedelmi szálláshely, ezen belül 814 szálloda üzemelt az országban. 2004 júliusához képest a működő szállodák száma 10-zel csökkent, a rendelkezésre álló szállodai szobák száma közel azonos volt az egy évvel korábbival.

A többség átutazott vagy vásárolt

2005 II. negyedévében 8,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, 69 százalékuk – az első negyedévhez hasonlóan – egynapos (éjszakázás nélküli), 31 százalékuk többnapos látogató volt. 2005 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest 5 százalékkal növekedett az egynapos látogatók száma. A többnapos látogatásokon belül az 1–3 napos látogatók aránya 2 százalékponttal nőtt, a négy vagy annál több naposoké 2 százalékponttal mérséklődött az előző negyedévhez képest.

A külföldiek összes eltöltött ideje 2005 II. negyedévében az egy évvel korábbi év azonos időszakához képest 11 százalékkal 22 millió napra csökkent. Az egynapos látogatók által eltöltött idő 5 százalékkal nőtt, így 6 millió napra emelkedett. A többnapos látogatásokon belül az 1–3 naposok eltöltött ideje nem változott az előző évihez képest, a 4 vagy többnapos látogatók által eltöltött idő 5 százalékos csökkenést mutat.
Az egynapos utazók legfontosabb céljai az átutazás (41 százalék) és a vásárlás (33 százalék) voltak. A turisztikai céllal érkezők aránya 18 százalék, amelyben a szabadidős turizmusnak meghatározó szerepe volt. A hosszabb tartózkodás esetében lényegesen meghatározóbb a szabadidős (72 százalék) és az üzleti cél (11 százalék). Ebben a csoportban a vásárlási céllal érkezők aránya 3 százalék, az átutazóké 7 százalék.

A külföldi látogatók 2005 II. negyedévében 217 milliárd forintot költöttek el hazánkban. Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 26 százaléka, 55 milliárd forint. Az egynapos látogatások esetében vásárlásra költöttek a legnagyobb mértékben a hazánkba látogatók: az összes bevétel 59 százalékát, 32 milliárd forintot – a szabadidős céllal érkezők költése 10 milliárd forint (17 százalék), az átutazóké 9 milliárd forint (17 százalék) volt. A többnapos látogatók 161 milliárd forint értékben vették igénybe hazánk turisztikai szolgáltatásait. A többnapos látogatók kiadásainak nagyobb része (75 százaléka), 122 milliárd forint a szabadidős utakhoz, 15 százaléka (25 milliárd forint) az üzleti utakhoz kötődött. Az összes külföldi költéséből származó bevétel 61 százaléka, 131 milliárd forint kötődött a szabadidős turizmushoz. Az üzleti céllal érkezők 26 milliárd forintot költöttek, ez a bevétel 12 százaléka.

2005 I. negyedévében a lakosság 21, a II. negyedévben 26 százaléka vett részt többnapos utazáson. 2005 I. félévében a belföldi utazások fele ismerős meglátogatása, illetve vásárlás céljából történt. Az öt- és többnapos utazásokra 45 százalékban üdülési célból került sor.

4,4 millióan mentek külföldre

A magyar lakosság 2005 II. negyedévében csaknem 4,4 millió alkalommal látogatott külföldre. A külföldre utazók 64 százaléka (2,8 millió fő) egynapos, 36 százaléka (1,6 millió fő) többnapos látogató volt. A lakosság közel 12,9 millió napot töltött el külföldön. Ennek 22 százalékát az egy-, 78 százalékát a többnapos látogatások tették ki.

A lakosság külföldi átlagos tartózkodási ideje 2,9 nap, a többnapos utazásoknál 6,4 nap volt. Az egynapos utazások céljai között a vásárlás (71 százalék) volt a meghatározó. A turisztikai célból utazók aránya 23 százalék, amelyből a szabadidős turizmusnak volt számottevő szerepe. A munkavégzés miatt utazók aránya 6 százalékos volt. A többnapos utazások esetében a szabadidős és az üzleti cél jelentős (92 százalék), a vásárlási célból utazók aránya 3, a munkavégzési célból utazóké 4 százalék.

Az utazók 63 százaléka az Európai Unió területére utazott. Az egynapos látogatóknál Szlovákia, a többnaposaknál Ausztria volt a legkedveltebb úti cél. Az utazóknak kevesebb mint 3 százaléka hagyta el kontinensünket.
A külföldre látogatók 158,8 milliárd forintot költöttek el. A lakosság kiadásai az egy- és többnapos utazók között 20–80 százalékban oszlottak meg. Mindez azt is jelenti, hogy az utasforgalmi export és import pozitív egyenlege 2005 II. negyedévében 58 milliárd forintot tett ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik