Az ilyen jellegű jövedelmeket az összevont adóalapba kell beszámítani, ugyanakkor az arra eső adót a magánszemélynek nem kell megfizetnie. A külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel az említett időponttól nem minősíthető nem önálló tevékenységből származó bevételnek.
A borravaló a személyi jövedelemadó rendszerébe úgy került beillesztésre, hogy kissé növelje az összes jövedelem adótartalmát. Az adótartalom növekedése azonban kisebb mértékű mintha a borravaló után ténylegesen jövedelemként kellene adózni. A borravaló a kormány szándéka szerint egy kedvezményes adózási módozatba került besorolásra.
2005. október 1-jétől járulékalapot képez a felszolgálási díj. A felszolgálási díj után a foglalkoztatónak 15 százalékos mértékű nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetnie, ami magában foglalja a nyugdíjjárulékot is.
A felszolgáló is fizethet 15 százalékos mértékű járulékot a vendégtől kapott borravaló után, de nem kötelező.
A felszolgálási díj és a borravaló után magán-nyugdíjpénztári tagdíjat nem kell fizetni.
Szavaznám, bábu, bánatkozó, gyanús – Magyar Péterről kérdeztünk Hevesben
Mit gondolnak Halmajugrán arról, ki lehet-e lépni a NER-ből, és hozhat-e szerintük Magyar Péter új szelet?
