Az AirBridge Magyarország Rt. továbbra is meg van arról győződve, hogy csak tőkeerős és cselekvőképes befektető segíthet a Malévon. A konzorcium úgy véli, hogy az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezetőinek nem volt valódi választási lehetősége a privatizáció körül kialakult hangulat miatt. Az AirBridge szerint az egyes ellenzéki politikusok és sajtóorgánumok visszaéltek a Malév privatizációjában résztvevők titoktartási kötelezettségével és valótlan, megalapozatlan állításokkal befolyásolták a légitársaság magánosítási folyamatát.
Hecckampány
Zubek János, az Airbridge Magyarország felügyelőbizottsági tagja a közelmúltban az ellenzék által a sajtóban megjelentetett valótlan állításokat tételesen cáfolva elmondta: az AirBridge az ÁPV Rt.-vel való sikeres megállapodása esetén nem 160 milliót, hanem egymilliárd forintot fizetett volna a légitársaságért átvállalva annak az elmúlt öt évben felhalmozott 36 milliárd forintos adósságállományát és állami garanciáját. Zubek cáfolta a 700 ember elbocsátásáról szóló híreszteléseket is: az AirBridge 80 százalékos foglalkoztatottságra vállalt kötelezettséget a Malév belső szerkezetének ismerete nélkül, és minden egyes kereten felül elbocsátott ember után egymillió forintos kötbért megfizetésének kötelezettsége mellett. A későbbiekben tervezett fejlesztések pedig inkább létszámbővítést eredményeztek volna – tette hozzá. Az ÁPV Rt.-hez eljuttatott pályázatában az AirBridge négymilliárd forintos tőkeemelésre vállalt kötelezettséget, mellyel biztosította volna a Malév stabilitását és középtávon további fejlesztésekkel szerették volna növekvő pályára állítani a légitársaságot. Az AirBridge pályázatában az ehhez szükséges pénzügyi forrásokat és az adósság átvállalását banki eszközökkel támasztotta alá.
A tőkeemelés nem mentőöv
A tőkeemelés önmagában még nem mentőöv a Malév számára, egy ilyen lépésnek csak akkor van jelentősége a társaság életében, ha utána gyorsan és jelentősen tud nőni a cég hatékonysága és veszteségtermelőből eredménytermelő vállalattá tud átalakulni – hangsúlyozta Költő Magdolna, az AirBridge igazgatótanácsának tagja. Szerinte a tőkeerős befektetők elmaradása azzal indokolható, hogy a Malévot kizárólag költségcsökkentési programokkal nem lehet talpra állítani. Eredményessé igazából csak a szállított utasok számának növekedése és a gépparkjának hatékonyabb kihasználtsága mellett lehetséges.
Nyereséges működést ígértek
Az AirBridge az AiRUnion Szövetség stratégiai együttműködő partnereként vállalta volna, hogy nemzetközi forgalmának jelentős részét a Malév hálózatára terheli, és ezzel párhuzamosan a Malév rendelkezésre bocsátotta volna az AiRUnion Szövetség kiterjedt értékesítési hálózatát Oroszországban és a FÁK országokban, amely egyébként a Malév versenytársai számára nem elérhető. Ennek köszönhetően megvalósítható lett volna, hogy a Malév átszálló utasforgalma kezdetben 200 ezer, majd 4-5 év távlatában 400-500 ezer fővel növekedjen – mondta Költő. Ez a kör ráadásul olyan utasokat ölel fel, akik számára a fapados kínálat még nem elérhető, így az árverseny sem meghatározó.
A távolsági járatok további bővítése és a járatkihasználtság növelése érdekében az AirBridge vállalta volna a Oneworld Légiszövetséghez való csatlakozását és teljes jogú tagságát is. Az AirBride várakozásai szerint az együttműködás által generált forgalombővüléssel párhuzamosan a hajószemélyzet létszáma is bővült volna. Ezen feltételek mellett az Airbridge által végzett kockázatelemzés alapján a konzorcium úgy vélte, hogy a Malév két év elteltével képes lett volna nyereséget termelni.
Az Airbridge továbbá pályázatában vállalta volna, hogy a Malév műszaki bázisának kapacitását ez elkövetkezendő három évben a duplájára növeli, melynek keretében idehozták volna az AiRUnion járműflottájának regionális javítóközpontját. A karbantartó bázis kialakítása során az AirBridge középtávon jelentős infrastrukturális beruházásokat hajtott volna végre, melyek működtetésére számottevően növekedett volna a technikai kiszolgálószemélyzet létszáma is.
Kérő csak keletről jöhet
Zubek hangsúlyozta, hogy kérő csak keletről jöhet, de a kérő és a tőkeinjekció önmagában kevés. Ha nincs új piac a Malév meghal – közölte Zubek. Azt, hogy az AirBridge indul-e ismét a Malévért egy újra kiírt pályázaton, az akkori helyzet fogja eldönteni, pontosabban az, hogy addigra a Malévban nem keletkeznek-e helyrehozhatatlan károk és hogy enyhül-e a Magyarországra bejönni szándékozó orosz tőkével szembeni ellenszenv – jegyezte meg.
Az AirBridge üdvözölte a Budapesti Értéktőzsde elnökének hétfőn közzétett javaslatát miszerint a most és a jövőben privatizálandó cégeket ezentúl a pályázati nyertesek legyenek kötelesek bevezetni a tőzsdére. Ehhez hozzátéve Zubek elmondta, hogy amennyiben egy újabb forduló keretében az AirBridge válna a Malév tulajdonosává, akkor a társaság vállalná, hogy az első nyereséges évet követően bevezetné a Malév részvényeit a Budapesti Értéktőzsdére.
