Javultak a kkv-k várakozásai

A hazai vállalkozások rövid távú üzleti várakozásait összegző mutató a májusi mélypont után növekedett. Az index tíz hónap után újra az 50 százalékos határérték fölé került: azaz – ha szerény mértékben is – de többségbe kerültek az optimista üzleti várakozások.

A magyar tulajdonú vállalatok augusztusi várakozásaiban a nemzetközi konjunkturális környezetben sikeresen teljesítő magyar gazdaság eredményei is megmutatkznak. 2005 első félévében a gazdaság növekedése átlagosan 3,5 százalékot ért el az év közepére erősödő élénkülés mellett. Az ipari termelés az első fél évben jelentős havi ingadozás mellett átlagosan 6 százalékkal bővült, a ipari export dinamikája megközelítette a tíz százalékot. A reálgazdasági konjunktúra fennmaradására utal a belföldi értékesítések 3,2 százalékos növekedése, amely az elmúlt években stagnált, esetenként csökkent.

A kkv szektor expanzióját a belföldi piac élénkülése és a szomszédos országok növekvő importkereslete segíti. A multinacionális vállalatok fokozódó külpiaci aktivitása, a beszállítói lehetőségek bővülése, a versenyképesség javítását igényli.

Esély a kilábalásra

A gazdaságkutatók előrejelzése szerint jó esély van arra, hogy Európa vezető gazdaságai a globális konjunktúra hatására a következő hónapokban kilábaljanak az elhúzódó depresszióból. A nemzetközi kereskedelem dinamikus bővülését sem a magas olajárak, sem a terrorista fenyegetettség nem tudta lefékezni. Az euró gyengülése segíti a valutaközösség országainak külpiaci aktivizálódását.

Az Ecostat indexe szerint augusztusban a kis- és középvállalkozások több mint egyharmada a nemzetgazdaság kilátásait javulónak értékeli. A pesszimista várakozások aránya július óta több mint tíz százalékkal csökkent (27 százalék). Saját vállalkozásuk jövőbeni helyzetét a cégek derűlátóbban ítélik meg: a 2006. februárig terjedő időszakban a gazdálkodás feltételeiben javulással a KKV-k 37 százaléka, változatlansággal 38 százalékuk számol. Augusztus hónapban ugyanakkor számottevően emelkedett azoknak a cégeknek a súlya, amelyek reális esélyt látnak az év utolsó hónapjaiban teljesítményük növelésére. A fejlődésükben bizakodó cégek csoportja a júliusi 27 százalékról 37 százalékra nőtt.

A kkv szektor versenyhelyzete fokozatosan javul, a tőkeáramlás és a piaci offenzíva erősödése viszont kiélezi az értékesítési pozíciókért folyó vetélkedést – áll az Ecostat jelentésében. A következő egy évben a kkv-k egyharmada számol tevékenységi körében olyan mértékű versennyel, amely cége piaci helyzetét alapvetően megingatná. Új, tőkeerős versenytárs megjelenésével a júliusi 38 százalékkal szemben a cégek 46 százaléka számít. A beszállítói lehetőségek várhatóan bővülnek, legutóbb a cégek egyharmada ítélte reális esélynek a nagyvállalatokkal kiépíthető együttműködést.

Lassan változó termelési feltételek

Rövid távon a hazai tulajdonú vállalkozások a termelés alapvető feltételeiben jelentős elmozdulást nem várnak. Egy évvel az uniós csatlakozást követően az integráció összességében kedvezőnek ítélhető, a cégek többsége igyekezett alkalmazkodni az új feltételekhez. A fizikai határok megszűnésével járó éleződő verseny azonban a felkészültebb, „életképesebb” vállalkozásokat beruházások indításán keresztül gyorsabb felzárkózásra sarkallta. A belföldi fogyasztásra építő szektor számára kedvező, hogy idén bővül a lakossági vásárlóerő, májusban a bérek reálértéke 7,1 százalékkal volt magasabb a bázisnál. A kiskereskedelmi forgalom az utóbbi hónapokban élénkült.

A kkv szektor szerint tevékenységük bővítését a belföldi kereslet alacsony szintje akadályozza. A fejlődést gátló tényezők között előtérbe került az éleződő verseny, nem változott viszont a gazdasági környezet bizonytalanságát illető kritika.

2005 utolsó harmadában és 2006 első két hónapjában javuló belföldi kereslettel számol a cégek 30 százaléka. Míg a vállalkozások fele nem kalkulál érdemi változással, 22 százalékuk helyzete romlását feltételezi a hazai piacon. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a exportpiacok megítélésében valamivel optimistábbak a cégek: külpiaci lehetőségei bővülését a júliusi 4 százalékkal szemben 13 százalékuk várja, stabilitást 68 százalékuk feltételez.

Javuló likviditási helyzet

A magyar kis- és középvállalatok 18 százaléka számol likviditási helyzetének rövid távú javulásával, 62 százaléka pedig a pénzellátás változatlanságával. A finanszírozási nehézségeket a cégek banki hitelfelvétellel, vagy fejlesztéseik későbbi megvalósításával, vagyontárgyaik étékesítésével tervezik megoldani.

Aktív beruházási, fejlesztési tevékenység

A globális konjunktúra és a bővülő uniós támogatások hatására a gazdálkodó szervezetek lassan két éve aktív beruházási, fejlesztési tevékenységet folytatnak. Ennek ellenére viszont a magyar kis- és középvállalatok technológiai színvonala még mindig jóval elmarad az uniós átlagtól.

Augusztusban a kkv kör beruházási hajlandósága 54 százalékra javult, ezzel a májusig tartó tendenciacsökkenés pozitív fordulatot vett. A fejlesztések megvalósításához hitelt igénylő cégek köre 71 százalék volt a legutóbbi index szerint. A beruházási tevékenységet mérséklő tényezők között augusztusban ugyan csökkent a szerepe a magas hitelkamatoknak, viszont első helyen szerepel az elégtelen belföldi kereslet és ettől alig elmaradva, második a jövőt övező bizonytalanság. A szektor kapacitásainak kihasználtsága a következő hat hónapban előreláthatóan kedvezően változik: a cégek 44 százalékánál megfelelő termelési háttér áll rendelkezésre, 56 százalékuknál leköthető kapacitások találhatók.