Magától értetődő, hogy a Papp László Sportaréna büféiben a május 24-i Joe Cocker-koncert alatt is kaphatóak voltak a szokásos szendvicsek és italok. A szállítást és a kiszolgálást szokás szerint az NG-New Generations (NG) Kft. végezte, mivel a cégnek erre a tevékenységre a létesítmény felépítése óta kizárólagos szerződése volt a csarnokot akkoriban üzemeltető Aréna Rt.-vel. Lapzártánkkor, azaz augusztus első napjaiban azonban a megrendelő – több más eseményhez hasonlóan – még nem rendezte a számlát, és az NG attól tart, hogy már nem is fogja megkapni a pénzét. Az Aréna Rt. ugyanis június 30-val, közös megegyezéssel felbontotta az állami tulajdonossal kötött üzemeltetői szerződését, és tevékenységének felszámolásába kezdett. (Mindez nem érinti a cég többi magyarországi beruházását, így a Kerepesi úti ügetőpályára tervezett plazaépítést sem.)
Veszteségek
Az NG nincs egyedül félelmeivel, az üzletből kivonuló Aréna Rt. a hírek szerint több beszállítójának is tartozik. A társaság annak a francia Bouygues vállalatbirodalomnak az egyik magyarországi érdekeltsége, amely egyebek mellett a sportarénát is építette. A francia cég budapesti központja elzárkózott attól, hogy válaszoljon a Figyelőnek az Aréna Rt.-re vonatkozó kérdéseire, mondván, az ügyet a Nemzeti Sporthivatal (NSH) kezeli. (Az NSH viszont aligha adhat felvilágosítást arról, hogy egy vele már szerződésben nem álló magáncég miért nem fizeti ki a saját számláit.)
Megkeresésünkre Görözdi György miniszteri biztos közölte, hogy a hivatal egy évvel a szerződésbontás előtt átvilágította az Aréna Rt. gazdálkodását, amiből nyilvánvalóan kiderült, hogy a cég veszteséget termel. A franciák tehát a jelek szerint pénzügyi téren nem boldogultak a Budapest Sportarénával, holott honlapjuk szerint például a párizsi Bercy csarnok és a Stade de France stadion üzemeltetésében szerezték a tapasztalataikat.
A Sportaréna tulajdonosi és üzemeltetési jogköre a kezdeti átfedések után idővel letisztult, és egészen június végéig jól elkülönült egymástól. A tulajdonosi jogokat a Rendezvénycsarnok Rt. gyakorolja, amelyben kezdetben szintén benne volt a Bouygues, és az eredeti tervek szerint csak 12 év elteltével szállt volna ki, az állami fél azonban ezt előrehozta, és 2003 augusztusában 2,3 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre, ezzel 100 százalékot szerzett a cégben. Az üzemeltetésre alapított Aréna Rt.-t a Bouygues jegyzi. A két társaság 20 évre szóló kizárólagos szerződést kötött, ezek alapján az Aréna Rt. évi 40 millió forint bérleti díjat fizetett, az állam pedig meghatározott feltételekkel évente 26 napon ingyenesen használhatta a létesítményt. A hírek szerint jelképes összegért,
1 euróért felbontott kontraktus után jelenleg a Rendezvénycsarnok Rt. látja el az üzemeltetési feladatokat is, amíg az NSH – várhatóan szeptember végére – pályázat útján meg nem találja az Aréna Rt. utódját. A hivatal egyébként máris jelezte, hogy a helyzetet kihasználva több ingyenes napot fog kérni az új üzemeltetőtől.
A beszállítókkal tehát június végéig még az Aréna Rt. szerződött, és a lapunknak nyilatkozó partnerek szerint többnyire csak kis csúszással – vagyis a jelenlegi magyar viszonyokhoz képest meglehetősen megbízhatóan – rendezte számláit. A beszállítók viszont idegesek lettek, amikor meghallották, hogy az Aréna Rt. felszámolja magát, és csak nagyon nehezen akar szóba állni a hitelezőivel. „A cég egyik ingatlanján, az Ügetőn egy konténerben értük el az Aréna Rt. egyik könyvelőjét, aki közölte, hogy nekik is be kell hajtaniuk a kinnlevőségeiket, és utána szeretnének fizetni” – meséli Veres Lajos, az Expo-Veres Kft. ügyvezető igazgatója, akinek cége eseti megrendelések alapján kiállítások rendezésénél nyújtott szolgáltatásokat a csarnoküzemeltetőnek.
Követelt milliók
Veres Lajos egy májusi kiállítású számlája után fut, a 6,6 millió forintos szolgáltatásából ugyanis akkor csak 500 ezer forintot teljesített az Aréna. Az NG ugyanakkor összesen 16 millió forintot kérne számon a volt üzemeltetőn, és Harmath Csaba tulajdonos azt is tudni véli, hogy az Aréna Rt. összesített tartozása meghaladja a 30 millió forintot. „Mi például az OTP Bank Rt. egyik júniusi rendezvénye után kiállított számláink ellenében sem láttunk még egy fillért sem, pedig a pénzintézetet nem úgy ismerem, amely nem fizetne az Aréna Rt.-nek” – panaszolja a tulajdonos.
A beszállítóknak egyébként a cégük likviditását alapvetően befolyásoló pénzen túl etikai kifogásaik is vannak. „Nyilvánvaló, hogy az Aréna Rt. májusban-júniusban már tudta, hogy kivonul a csarnokból, de a megrendeléseket mégis szívbaj nélkül leadta nekünk” – mondja Harmath Csaba. A pénzük után futó kisvállalkozók az NSH-t is megkeresték, ott azonban közölték velük, hogy a Rendezvénycsarnok Rt. nem jogutódja az Aréna Rt.-nek, így nem tudnak segíteni. Az érintett beszállítók szerint az NSH eljárásának etikussága is megkérdőjelezhető, mert feltételezésük szerint úgy bontott szerződést, hogy a hitelezők problémáit figyelmen kívül hagyta.
Az Aréna Rt. védelmében – a társaság nyilatkozata híján – egyelőre annyit lehet felhozni, hogy a számláit a cég eddig még mindig rendezte, és ígéretekből most sincs hiány. A beszállítók azonban szkeptikusak, és azt tervezik, hogy ha augusztus 20-ig nem kapják meg a pénzüknek legalább egy részét, közösen próbálnak fellépni az adós ellen.
