Az országos televíziók árbevétele 14, a napilapoké 11, a folyóiratoké 7, a közterületi cégeké 9, a rádióké 5 százalékkal nőtt a tavalyi év hasonló időszakához képest. A tavalyi év első felében összesen 211 milliárd forintos volt a reklámpiac, ami idén 240 milliárdra bővült listaáron. 2004 egészében a hazai reklámpiac 18 százalékkal bővült listaáron, idén az éves növekedés 15-18 százalékos lehet.
Az országos televízióknál ugyanakkor a listaáron mért növekedés mögött nem a mennyiség, azaz a hirdetési felületek növekedése, hanem a két kereskedelmi csatorna jelentős áremelése áll – mondta el a FigyelőNetnek Mihalszki Zsuzsa, a TNS Media Intelligence kommunikációs vezetője.
A napilapok közül a gazdasági lapok reklámbevétele 17,9 százalékkal bővült (miközben a reklámfelületek bővülése 9 százalékos volt), a sportlapoké csupán 5,3 százalékkal. A folyóiratoknál a legdinamikusabb reklámbevétel-bővülés a közéleti lapoknál és a programmagazinoknál volt megfigyelhető (35,9 illetve 32 százalék). Nagyot esett a rejtvényújságok és a fogyasztói lapok bevétele, a tavalyi év első félévéhez képest 43,1 illetve 21,7 százalékkal.
Vezet a távközlés
A piaci kategóriák reklámköltési toplistáját továbbra is a távközlés vezeti 23 milliárd forint feletti költéssel – amelyben nagy szerepet játszott a Matáv rebranding kampánya is –, nyomában a gépjármű 20 milliárd közeli, a gyógyhatású készítmények, vény nélkül kapható szerek bő 15 milliárdos és a bankok 14 milliárd feletti listaáras reklámköltéssel. A legnagyobb piaci kategóriák szinte mindegyike legalább 9 százalékos reklámköltés növekedést produkált az első félévben, kivéve a tejtermék és a szeszesital kategóriát, melyek költése több mint 10 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A szeszesitaloknál a csökkenést a sörcégek költéseinek drasztikus visszaesése okozta, amelyet a töményitalok növekvő hirdetési mennyiségei nem tudtak kompenzálni – mondta a FigyelőNetnek Mihalszki. A tejtermékek csökkenése mögött a Danone áll, amely a tavalyi év első félévéhez képest jóval kevesebbet fordított idén reklámra.
A legdinamikusabban – mintegy 64 százalékkal – a bankok növelték reklámköltésüket, közülük is elsősorban a K&H, a CIB és az Erste Bank. Ez a három pénzintézet már 2004-ben is jelentősen, éves szinten 90-120 százalékkal bővítette médiabüdzséjét, és az idei első félévben legalább annyit költött klasszikus reklámra, mint tavaly egész évben. A legtöbbet népszerűsített banki termék még mindig a lakáshitel, a második a megtakarítás, a harmadik a személyi kölcsön, de idén a K&H arculatválása miatt banki imázs hirdetésből is szokatlanul sok volt.
A gyógyhatású készítmények, OTC termékek reklámköltése évek óta látványosan, 25-40 százalék közötti mértékben nő, az idei első félévben pedig az egy évvel korábbihoz képest közel 45 százalékkal bővült. Az év első hat hónapjában az új értékesítésű személygépkocsik száma az egy évvel korábbihoz képest tizedével csökkent, a gépjármű kategória listaáras reklámköltése 38 százalékkal, azon belül a személyautóké és terepjáróké 49 százalékkal emelkedett.
Megy az internet is
A cég az idei évtől a nagyobb internetes portálokon futó hirdetéseket is monitorozza. A számok szerint 2005 első félévében összesen 2,11 milliárd forintot költöttek el listaáron a neten hirdetők. A legnagyobb költő a T-Mobile 95,4 millió forinttal, de a Miniszterelnöki Hivatal is több mint 46 millió forintért vásárolt hirdetési felületeket.
