A miniszter a sajtótájékoztatót követően a kirendeltségen az alkalmi munkavállalói könyvek kiváltásáról és más aktuális kérdésekről tájékozódott. A kedvező feltételek alapján már most az augusztus 1-jével bevezetett változásokat követően jóval nagyobb az érdeklődés – állapította meg a miniszter. Idén a becslések szerint akár 200 ezer lehet a kiváltott alkalmi munkavállalói könyvek száma, miközben az 1997-ben bevezetett új lehetőséget kezdetben csak 20 ezren vették igénybe. Az 500 ezerre becsült fekete foglalkoztatotthoz képest ez nem rossz arány a miniszter szerint.
Sikeres irány tehát mindez a feketemunka elleni fellépésben, főként azért, mert nem a szankcionálással, hanem a nagyobb érdekeltséggel ösztönzi a munkavállalókat, a munkaadókat a legális munkavégzésre – mondta Csizmár Gábor, aki rámutatott, hogy a magánszemélyek, például akik a házi, háztartási munkára alkalmaznak alkalmi munkavállalókat, a kifizetett munkabér szerinti közteherjegy 75 százalékát leírhatják adójukból. Azaz az általános foglalkoztatási feltételeknél 20-26 százalékkal alacsonyabb munkaadói befizetési kötelezettségből is csak 25 százalékot kell vállalniuk. Ez igen kedvező, miközben a foglalkoztatott alkalmi munkavállaló jogot szerez a nyugdíjra, az egészségügyi és munkanélküliségi szolgáltatásokra.
A közteherjegy értéke az 1800-2399 forint közötti, a táblázatban szereplő legalacsonyabb napi keresethez 400 forintos közteherjegyet rendel a legmagasabb negyedik fizetési kategória 3600-4600 forint naponta, itt a közteherjegy értéke 1100 forint. Az augusztus 1-jétől érvényes új szabályok alapján valamennyi munkaügyi kirendeltségen lényegesen nagyobb már az érdeklődés e munkavégzési forma iránt. A három vagy több magánszemély munkaadónál, illetve kiemelten közhasznú szervezeteknél évente 120 nap helyett 200 alkalmi munka végezhető. Vállalkozásoknál több foglalkoztató esetén továbbra is 120 nap az éves korlát.
Az egy munkaadónál teljesíthető egy hónapban 15 nap, egy évben 90 nap a magánszemély foglalkoztatóknál is, illetve a kiemelten közhasznú szervezeteknél is fennmarad. A mezőgazdasági idénymunkánál viszont – figyelmeztetett rá a miniszter – ez változik, itt megszüntették az egy hónapban teljesíthető legfeljebb 15 napos munkavégzési korlátot. Az alkalmi munkavállaló tehát ebben a szférában egy munkaadónál a heti 5 napos kötöttséget figyelembe véve folyamatosan ledolgozhatja a 90 napot.
Új lehetőség az is, hogy a nem európai uniós országokból érkező külföldiek munkavállalási engedély nélkül évente 60 napot dolgozhatnak mezőgazdasági idénymunkában alkalmi munkavállalói könyvvel, a heti 5 napos foglalkoztatási határt betartva természetesen.
A miniszter kérdésre válaszolva elmondta: a munkaügyi intézményrendszer készül az alkalmi munkavállalói könyvre vonatkozó változásokon kívüli további négy törvénymódosítás bevezetésére. Így például október 1-jétől a pályakezdők foglalkoztatásában jelent majd számottevő változás a startkártya alkalmazása. Az adókártyához hasonló okmány prototípusa már elkészült. Ez arra jogosít, hogy két évig a pályakezdőt foglalkoztató munkaadó az általános 32-35 százalékos munkaadói teher helyett az első évben 15 százalékot, a második évben 25 százalékot fizessen.
A munkaügyi kirendeltségek készülnek az álláskeresési járadék novemberi bevezetésére is. Ez különösen nagy feladat lesz, hiszen valamennyi munkanélkülivel álláskeresési megállapodást kell kötni, kijelölve a munkanélküli, illetve a kirendeltség feladatait.
NER-es infláció: Rogánék 17,6 százalékos áremelést engedélyeztek a Balásy-cégbirodalomnak
A cég kérdésünkre azt írta: "Az elmúlt évek jelentős inflációs mozgása miatt nyújtottuk be kérésünket a Nemzeti Kommunikációs Hivatal részére. Ezen beadványban alkalmazott korrekciós mértékben a Központi Statisztikai Hivatal inflációs adatai voltak irányadóak".
