A 90-es évek közepe előtt is létezett egy kis bővítőkártya, amely egy hang-AD/DA átalakítóból állt, és gépben meglévő hálózati csatolóval kapcsolódott össze hangkommunikáció céljából: ez volt a LAN-telefon. A készlet része volt egy telefonkagyló, amelyet ebbe a kártyába kellett dugni. Minden, az adott hálózaton „látható” gépet fel lehetett hívni vele – ezt végezte a kártyával járó szoftver. Ma is nagyon jól használható lenne – ha közben az ISA-busz nem halt volna ki, és persze az internet korában már senki nem tartotta érdemesnek, hogy a PCI-buszra is megcsinálja.
Illetve sokan megcsinálták, illetve csinálják. Annyi a különbség, hogy a hálózatot az azóta kizárólagossá s így világszabvánnyá vált TCP/IP (internet) jelenti, a telefon nem a gépen keresztül, hanem közvetlenül csatlakozik az adathálózatra, és az egész dolog divatos neve Voice over IP, röviden VoIP. Az igazán komoly megvalósításokban nemcsak a telefon kapcsolódik az adathálózatra, hanem a hang- (-funkciójú digitális adat-) forgalmat vezérlő egyéb, alközpont stb. jellegű készülékek is.
A Skype ennél egyszerűbb. Szintén a gépet hasznosítja, annak immár elengedhetetlen hangrendszerével, az egyetlen plusz a mikrofon – de már egész választék van a boltokban Skype-készletekből, amelyeket azelőtt telefonos headsetnek hívtak: a mikrofonnal egybeépített fülhallgatóról van szó, ezúttal nem telefonos, hanem két jackdugó fityeg a kábele végén.
A Skype egy kis multimédiás internetes alkalmazás, segítségével a hang ugyanolyan adatként vándorol a világhálón akárhová, mint maguk a weboldalak. Ingyen. A program bármikor letölthető, telepíthető, sikeresen pótolja a Microsoft Messenger nevű csetelő (gépírással beszélgető) alkalmazást, amelyet a rosszindulatú programok terjesztői is igencsak kedvelnek.
A Skype a KaZaA nevű hírhedt fájlcserélő rendszer alkotóinak következő munkája. Mintegy 3 éve került elő, jelenleg a Skype-szerver (-rendszer)-en átlag 3 millió aktív felhasználó van bármely pillanatban. Vannak ugyan statisztikák, melyek szerint az internetezők 20-25-30 százaléka még mindig modemes, nincs sok kétség afelől, hogy ez az arány fokozatosan, de biztosan a 0 felé tart. Tehát az internetes világban erősen terjed a szélessáv, aminek itt és most az a hatása, hogy megjelent a Skype-hoz a videós bedolgozó (www.video4skype.com), ettől kezdve, akinek webkamerája is van, az videotelefonálhat ingyen, bárhova a világban. Ettől bizony az „igazi” távközlési és hálózati szolgáltatók már megremegtek. (Mellesleg: a SkypeOut egy fizetős, de olcsó szolgáltatás, amely a vezetékes telefont kapcsolja össze a Skype-programmal. Ilyen internettelefon a NeoPhone is.)
Vannak újonnan jövők, akik csak internettechnológiát hasznosítanak a teljes körű telefonszolgáltatás nyújtására. Ilyen az amerikai Vonage – aki mostanában egy rendkívül kínos peres üggyel bajlódik. Ugyanis egy ügyfél (pontosan tudhatóan egy nagy vezetékes szolgáltató támogatásával) beperelte, mert egy adott pillanatban nem tudta felhívni a 911-et, a sürgősségi segélyhívó számot.
A jelenségen a VoIP-technológiát nagyban művelők is elgondolkodhatnak. Vannak szakértők, akik szerint a VoIP azért annyival olcsóbb, mint a „közönséges” telefon, mert nem felel meg az attól hagyományosan elvárt rendelkezésre állási követelményeknek. A legegyszerűbb példa: ha az épületben nincs villany, akkor az összes korszerű, digitális, internetes, konferenciás multifunkciós VoIP-telefon elnémul, meg az összes digitális alközpontos vezetékes is – kivéve a portán a hagyományos szolgáltató hagyományos hálózathoz kapcsolódó hagyományos készülékét. Sőt a mobilok is működőképesek maradnak – feltéve, ha a katasztrófa nem túl nagy, mert akkor a mobilhálózat is túlterhelődik.
Továbbmenve: a VoIP-berendezések voltaképpen közönséges PC-szerverek, azok összes ár-erényével és (a klasszikus számítógépekhez, pláne telefonközpont-vezérlőkhöz képest) megbízhatósági, rendelkezésre állási és hibatűrési hátrányával. Úgy lesz egyre jobb a VoIP, ahogy a PC-s szerverek fejlődnek – meg ahogy a szoftverek javulnak.
Lehet sejteni, mit hoz a közeljövő. Mit szólnánk, ha mobiltelefonokat lehetne összekötni a Skype-on keresztül? A meglepő találmány neve IPDrum, egy mobiltelefonból, egy kábelből, egy számítógépből (szélessávú internetkapcsolatból) és egy szoftverecskéből áll, amely mindezt összeköti a Skype-pal – és bárkit, bárhol fel lehet hívni mobilon. Ingyen, a Push-to-Talk segítségével. Ha van Push-to-Talk (közvetlen mobil-mobil kapcsolat, CB-zés a celluláris hálózaton), amivel nálunk éppen a T-Mobil kísérletezik mostanában. Addig marad a helyi tarifa akár Új-Zélandig – ha van a hívottnak is IPDrumja.
Váltás a NER-kommunikáció csúcsain: Balásy Gyula mellé beszállt a milliárdos igazgatónő
Az új társügyvezető a kiszervezett munkák révén közel ötmilliárd forinttal gazdagodott az elmúlt években.
