Üzleti tippek

Új tananyag vállalatvezetőknek

A speciális ismeretek jelentőségére tekintettel tananyag készül a pénzügyi döntéshozók számára a megújuló energia- és energiahatékonysági technológiákról. A projektet az Európai Unió - Leonardo da Vinci programja keretében - finanszírozza, elkészítésében hat ország szakemberei működnek közre - közölte az MTI-vel a CIB Bank.

A tananyagot az Innoterm Kft. által szervezett konzorcium készíti el, a konzorcium tagjai jellemzően akadémiai kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények, a pénzintézetek közül pedig a CIB Bank.

A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzések egyik lényeges eleme az energiafelhasználás ésszerűsítése, ezen belül a megújuló energiaforrások fokozott használata, amelyre az Európai Unió megkülönböztetett figyelmet fordít és mérhető célokat is kitűzött. A szükséges energetikai beruházások megvalósulása az ágazattal foglalkozó pénzügyi, illetve banki döntéshozók speciális energetikai, műszaki kérdésekben való eligazodását, megértésének megfelelő szintjét feltételezi, ennek hiánya akár a megvalósítás akadályává is válhat, ezért készül a tananyag.

A CIB projektfinanszírozási tevékenységén belül kiemelt hangsúlyt helyez az energiahatékonyságot javító és a megújuló energiaforrások hasznosítását elősegítő projektekre. Az elmúlt években számos kapcsolt energiatermelési, biomassza és szélenergia projekteket finanszírozott, amelyek több tízezer háztartás számára biztosítanak környezetbarát módon termelt energiát. A tapasztalatok szerint a nagy nemzetközi cégek mellett jelentős fejlesztési lehetőségek vannak hazai vállalkozások számára is, amelyek segítését a CIB fontos céljának tekinti.

A képzési projekt első lépéseként a konzorcium kikérte az érintett országok pénzintézeti munkatársainak, befektetőinek, valamint illetékes kormányszerveinek a képzésre vonatkozó véleményét, és felmérte a szükséges igényeket. A felmérésben Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában összesen 40 bank, valamint számos befektetési társaság és kormányzati szerv vett részt.

Magyarországon a legismertebb technológiának a kapcsolt energiatermelés bizonyult, de a szélenergia kiaknázására irányuló projektek is “jól szerepeltek”. Harmadik, illetve negyedik helyre a biomassza alapú hő- és villamosenergia-termelési és az épületenergetikai fejlesztési projektek kerültek. Kevésbé ismertnek az épületek elektromos hálózatával kapcsolatos projektek, a geotermikus, a mini vízerőmű, valamint a hőszivattyú rendszerek bizonyultak. A magyar pénzügyi döntéshozók – a lengyelekhez hasonlóan – elsősorban a biomasszára és a szélre alapozott megújuló energiatermelést tartják versenyképesnek, míg Romániában a legjobb lehetőségként a mini vízerőműveket tartják számon.

A kidolgozás alatt álló képzési program iránt a hazai pénzintézetek körében is nagy igény mutatkozik, ezt jelzi az is, hogy a megkérdezettek több mint háromnegyede kíváncsi a projekt további fejleményeire, eredményeire.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik