A Proofpoint legfrissebb tanulmánya arra világít rá, hogy az ezer főnél több dolgozót foglalkoztató amerikai nagyvállalatok 63 százaléka, tahát csaknem kétharmada korlátozza, vagy tervezi a magánjellegű levelezés korlátozását, mégpedig a kimenő üzenetek átvizsgálásával. Az óriáscégek – a 20 ezer főt foglalkoztató vállalatok – esetében még ennél is egyértelműbb a kép: 40 százalékuk jelenleg is alkalmaz valamilyen ellenörző eljárást, további 32 százalék pedig tervezi ennek bevezetését.
A felmérés szerint a vállalatok négy fő ok miatt határozták el magukat a lépésre. A döntő tényező az ipari kémkedéstől való félelem, de ugyanilyen fontos a levelezéssel kapcsolatos szabályok betartása, a pénzügyi információk korlátozása, valamint a belső használatra szánt jelentések bizalmas kezelése. A 332 megkérdezett nagyvállalat tehát érdekes módon nem tart attól, hogy az alkalmazottak privát ügyeik intézésére fordítják a munkaidőt, és kizárólag a bizalmas információk kiszivárgását szeretnék megelőzni. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, miszerint a felmérésben részt vett válallatok egyharmada az elmúlt egy évben már kénytelen volt belső vizsgálatot indítani ilyen jellegű információk kiszivárgása miatt, és 27 százalékuk legalább egy alkalmazottat elbocsátott a szabályok megsértése miatt.
A ClearSwift által februárban elkészített felmérés ugyanakkor eltérő indokkal magyarázta a vállalatok szigorúságát: a 4500 alkalmazott megkérdezésével végzett tanulmány megállapította, hogy a magánjellegű levelezés mellőzésével mintegy hét százalékkal növelhetnék a termelékenységet, és a jelenleginél hatékonyabban használhatnák fel a rendelkezésre álló munkaidőt. A háttérben tehát mégiscsak jelen van a munkaidő elherdálásával kapcsolatos félelem, kérdés viszont, hogy a munkáltatók mennyiben tudják ellenőrizni az alkalmazottak levelezését személyi jogaik megsértése nélkül.
A hazai vállalatoknál például különbséget kell – kellene – tenni a munkahelyen használt személyes elektronikus postafiókok, illetve a vállalati ügyintézésnél használt postafiókok között, a kettő ugyanis eltérő elbírálás alá esik. Az adatvédelmi biztos tájékoztatása kihangsúlyozza, hogy “a munkavállaló személyes használatára adott, esetleg a nevét, vagy nevének töredékét is tartalmazó” postafiókon keresztül történő levelezést ugyanúgy kell megítélni, mint a hagyományos személyes jellegű levelezést, míg “a cég ügyeinek intézését” szolgáló postafiókot a munkáltató bármikor, korlátozás nélkül ellenőrizheti, és ezen postafiókok esetében még a magánjellegű levelezésbe is betekinthet.
Elméletben tehát a magyar munkavállalók akár munkaidőben is szabadon levelezgethetnek, az már természetesen más lapra tartozik, hogy az adott vállalat mennyiben teszi ezt lehetővé. A BKV tavalyi tiltakozása is mutatja, hogy kényes témáról van szó, és a jövőben még sok konfliktus forrása lesz a munkahelyen folytatott levelezés.
Jászberényi Sándor: Az utolsó zsidó Kairóban
„Ma hárman élünk Kairóban. (...) Utánunk senki sem marad” – mondja Magda Haroun, az egyiptomi főváros legfiatalabb, hetvenkét esztendős zsidója. A nő édesapja az egyiptomi kommunista párt alapítója volt, ült börtönben, ő maga évtizedet dolgozott azon, hogy megőrizzék a zsidó hagyományokat az afrikai országban.
