Üzleti tippek

Az Auchan fizet is, nem is

Hatból három hitelező cég képviselőjével megállapodott az Auchan Magyarország.

Megegyeztünk! Román Gyula, az Auchan Magyarország ellen összesen 145 millió forintos követelése miatt felszámolási kérelmet jegyző három cég – a szolnoki Szole-Meat Húsipari Kft., a Debreceni Hús Rt. és az Immobila Kft. – tulajdonosa így summázta, hogy a napokban lezárult a vitája a kereskedelmi lánc vezetőjével. Az Auchan tehát fizet. Ám ha a három Román-féle cég vissza is vonja a kérelmet, még akkor is több mint 600 millió forint a lánc lejárt tartozása a felszámolást kérő megmaradt hitelezőknél, beleértve a bábolnai és a banki követelést is.


Dacból adós

Meglepődve értesült a fejleményről egy további hitelező, Bilek István, a Niky Hungária Kft. ügyvezető igazgatója és fő tulajdonosa, akinek viszont nem tett egyezségi ajánlatot a kereskedelmi lánc. Meggyőződése, hogy az Auchan dacból nem fizet cégének, mert ő volt az, aki elindította a felszámolási kérelmek sorozatát. A „mindössze” 254 millió forintot követelő zöldség- és gyümölcsbeszállító társaságnak még 2002-ben leszállított tételekért is tartozik a lánc. A kft. 2004 nyarán esett végleg ki a „pikszisből”, amikor határozottabban követelte a tartozása kiegyenlítését.


Még csak „ki sem listázta” a lánc a Niky Hungáriát, csupán – először az állítólag elromlott hűtőberendezésre hivatkozva – varázsütésre nem rendelt többet attól a nagybeszállítójától, amely két és fél év alatt 4,7 milliárd forint értékű árut szállított a hipermarketjeibe. Bilek István számára csak akkor villant fel halvány remény a megegyezésre, amikor tavaly az Auchan illetékese azt ajánlotta: ha lemond valamennyi követeléséről, akár másnaptól újra szállíthat. Ezt azonban Bilek elfogadhatatlannak tartotta. Nem is váratott magára a „válasz”. Az Auchannál lebonyolított tavalyi 863 millió forintos forgalma után a Niky Hungária Kft.-től – a szerződésekben szereplő 8 százalékos visszatérítés, „bonusz” levonás helyett – mintegy 400 millió forintot (áfával együtt) követelt vissza az áruházlánc.

Más gyanús igénnyel is élt az Auchan a társasággal szemben. Az egyik egytonnás kisteherautóval érkezett eperszállítmányból például – a fuvarlevél tanúsága szerint – minőségi kifogással akkora árutömeg után vont le utólagosan pénzt, amennyit csak egy 3,5 tonnás kocsival lehetett volna leszállítani. A Niky Kft. tulajdonosai ilyen és hasonló, szerintük nyilvánvaló szabálytalanságok, csalás gyanúja miatt feljelentést tettek a rendőrségen az Auchan Magyarország illetékesei ellen.


Az ostor melyik vége?

A végén persze a termelőkön csattant az ostor. Mivel a zöldség-gyümölcs felvásárló nem jutott a pénzéhez, maga sem tudott fizetni egyebek között a dinnye- és burgonyatermelő Kardos Kft.-nek, így a bíróság tavaly nyáron elrendelte a Niky Hungária felszámolását. A Kardos Kft. azóta sem jutott hozzá az áruja utáni, mintegy 14 millió forintos követeléséhez. Annak ellenére sem, hogy az Auchan ugyanekkora tartozást elismert a Niky Hungária Kft.-nek, és vállalta, hogy Bilek István hozzájárulásával (még jóval a cég felszámolási eljárásának elrendelése előtt) közvetlenül átutalja a pénzt a Kardos Kft.-nek. Utóbbinak még közvetlen szállítási szerződést is ajánlott, ha ezzel „kikerüli” a Niky Hungáriát, mint felvásárlót, ám az egyéb feltételek miatt nem szerződött a partner.

Más szögből mutatták viszont be a magyar beszállítókat azon a konzultáción, amelyre Szanyi Tibor, a gazdasági tárca politikai államtitkára hívta a nagy, multinacionális és hazai kereskedelmi hálózatok vezetőit. A külföldi láncok illetékesei szerint lassan „elfogynak” a potenciális hazai beszállítók. Ahhoz ugyanis, hogy a hazai cégek ilyenné válhassanak, továbbképzésre lenne szükségük: javítani kell a tárgyalóképességükön, nincsenek tisztában az elvárásokkal, a beszállítási feltételekkel. Amint elhangzott, a láncok elfogadják a beszállítókat lehetetlen helyzetbe hozó beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát, de csak kivételekkel – például boltnyitáskor, készlet-kiárusításkor élni kívánnak ezzel az eszközzel. A 30 napos fizetési határidő be nem tartásáról, az egyes láncok elleni felszámolási kérelmekről azonban nem volt szó a magyar áru versenyképességének javítására hivatott konzultációsorozat első részén.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik