Az agrár-környezetgazdálkodási pályázatoknak egy nagyon bonyolult rendszerét választotta Magyarország – mondta Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Kecskeméten az MTI-nek.
“Az agrár-környezetgazdálkodással az a problémánk, hogy egy olyan módszert választott Magyarország, amely a legfejlettebb agrár-környezeti kultúrájú országnak, mondjuk Angliának a mintája, itt 14 szempont szerint lehet pályázni” – mondta Gráf József miniszter, aki a regionális térségfejlesztési konferencia-sorozat kecskeméti tanácskozásán vett részt. A miniszter szerint sokkal kedvezőbb lett volna a pályázók szempontjából, ha két-három fontos szempontot tűznek ki és aztán bővítik ennek a lehetőségeit – mondta.
Ismertette, hogy a különböző pályázati szempontok elbírálásához 14 szoftvert kell kidolgozni, és 14 szempont szerint kell értékelni.
Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásokat a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában valósítják meg. Ide tartozik a területalapú támogatás is, amelynek késedelmes kifizetése volt az agrárdemonstráció egyik kiváltó oka. A támogatások kiemelt célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, a környezettudatos gazdálkodás és tájfenntartás kialakítása.
A miniszter előadásában a konferencián megjelent polgármesterek, területfejlesztési- és agrárszakemberek előtt ismertette az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) által nyújtott lehetőségeket.
Gráf József elmondta, hogy az AVOP-ban szerepel a munkahelyteremtés, a falu építése, szépítése, valamint új jövedelemforrások keresése mellett a turisztika, a bioenergia, és az erdőtelepítések támogatása. A politikus beszélt arról is, hogy az AVOP egy állandóan fejlődő és nyitott kassza, így véleménye szerint a mostani tárgyalásokon, amelyeket az Európai Unióval folytatunk, bővíteni kell a lehetőségeinket.
Gráf József kiemelte, hogy közel ötmilliárd forint összegben lehetőség van egy teljesen új forrásra, a LEDER+ program keretében, amelynek most folyik a kidolgozása. Ez kimondottan kisközösségek közös programjaira épül – mutatott rá.Hozzátette: a következő években, a 2006. utáni időszakban ez lesz az egyik legfontosabb forrás.
A konferencián a területfejlesztésről beszélt Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, aki kiemelte, hogy napi aktualitása van a területfejlesztésnek, mert most készülnek a regionális, a megyei és a kistérségi tervek is.
Berki Sándor: Létezik egy erős közös pont Magyar Péter és köztem
Noha, azt mondja, nem a Tisza Pártba tart. Legalábbis: „Az idei évben nem tervezek ilyen döntést.” Interjú egyebek mellett elszipkázásról a Párbeszédből kilépő roma országgyűlési képviselővel.
