„…nem lehet minden DVB-szolgáltatás ingyenes, személyre (készülékre) szabhatóvá kell tenni a hozzáférés lehetőségét”
A DVB itthon
Kábeles digitális műsorszolgáltatás nincs, az analóg hálózatokat fejlesztik. Mivel a piacon még választhatnak a kihasználatlan lehetőségek között, ezért nem valószínű, hogy a közeljövőben áttérnének a jobb minőségű és új szolgáltatásokat kínáló DVB-C rend-szerekre.
Az egész országban fogható műholdas digitális televízió – sokak által ismert ingyenes és fizetős csatornák. Ez több-nyire jobb minőségű – a képtömörítés hatásfokától függ, hogy mennyire -, mint a kábeles vagy felszínen sugárzott adások. Némelyik csatornán kapunk elektronikus prog-ramfüzetet, megvá-laszthatjuk, hogy milyen nyelvű legyen a műsor és kérhetünk magyar feliratozást is.
A távoli interaktivitás, például az internetes letöltés – jóllehet a szabvány lehetővé teszi – valószínűleg sohasem fog elter-jedni, mert a műholdas kommunikáció sokba kerül.
A közeljövő legizgal-masabb projektje kétségkívül a földi sugárzású digitális tévéadások európai – és magyarországi – elterjedése. ( Az első DVB-T adások Nagy-Britanniában kezdőd-tek, 1998-ban.)
Az országos adóháló-zatok elterjedését megnehezíti, hogy nincs egységes európai DVB-T frek-venciakiosztás.
Ez ügyben még az idén határozat vár-ható, s azután az Unióban elkezdik majd kiépíteni a minden területet lefedő adóhálózatokat.
Tíz éven belül alighanem teljesen átállunk majd a digitális adásra. Az Antenna Hungária Rt. már korábban elkezdte a magyar hálózat kiépítését, s tavaly októbertől három adó közszolgálati csatornákon sugároz (www.dvb-t.hu).
A mostani három multiplex (csatornacsokor) szuper-teletextet és elektronikus műsorfüzetet is ad. A végleges hazai menetrend kormány-zati és politikai döntésektől is függ:
• Az első probléma az, hogy az analóg tévékészülékek nem alkalmasak a digitális adás vételére. Gyors átállás csak külső set top boxokkal (STB-kkel) lehetséges, ahhoz pedig állami ártámogatás kell, akárcsak az adóháló-zat ki- és átépítéséhez.
• A pillanatnyi lehető-ségek között 5-10 országos tévécsator-na működhet, a teljes digitális áttérés után esetleg 30 is, de ide alighanem csak nagy politikai és gazdasági csatározások után fogunk eljutni.
A mai magyar szabályozás szerint minden országos televíziós csatornának el kell látnia közszolgálati feladatokat, például hírműsorokat kell sugároznia. A meglevő két országos kereskedelmi csatorna eleget is tesz ennek a követelménynek, és védi a maga súlyos pénzekért megszerzett piacát. Gondoljunk csak a tavalyi eseményekre: a Viasat hirtelen visszavonulót fújt a nyílt adásból – nehogy országos csatornává sorolják be és kénytelen legyen hírműsort készíteni.
Ám ha egy ilyen tévén DVD-t nézünk, alig hisszük el, hogy ez ugyanaz a készülék. A digitális jelforrás tiszta, zajmentes képet és hangot ad. Ez egy másik világ. Jó lenne valahogyan bevezetni a televíziós adásokba is!
A digitális televíziózás lényegében műholdas televíziózás, bár a földfelszíni digitális adás jó féléve már itthon is túljutott az első kísérleti szakaszon. Egyelőre három közszolgálati tévét (az m1-et, az m2-t és a Duna TV-t) lehet fogni Budapesten és Veszprém közelében, a Kab-hegyi adó környékén.
Digitális szabványok
A szabványosítási folyamat persze a digitális televíziózást is utolérte. Világszerte hódítanak a Digital Video Broadcasting (rövidebb nevén a DVB) rendszerek (www.dvb.org). A lehetséges hordozóközegek közötti eltérések miatt háromféle – egymáshoz nagyon hasonló – DVB szabvány alakult ki: a ma legismertebb műholdas (Satellite) adás DVD-S szabványa, a földi sugárzású (Terrestrial) adás DVB-T szabványa és a kábeles (Cable) adás DVB-C szabványa. Mi jellemzi a szabványt?
– A minőség. A digitális adattovábbítás sokkal kevésbé érzékeny a zajra, mint az analóg. Ha az analóg adattovábbítás vételi jelszintje csökken, akkor nyomban romlik a látvány és a hang minősége. A digitális adattovábbításban mindaddig változatlan a minőség, ameddig a jel bent van a megengedett tartományban, de ha az alá esik, akkor azonnal élvezhetetlenné válik a kép. Emiatt egyébként soha nem tudhatjuk, hogy mi a baj: rossz a készülék vagy csak nem elég erős a jel – mivel nincs semmi különbség aközött, hogy nincs jel és aközött, hogy van ugyan, de gyenge. Ha az analóg jel gyenge, akkor azt legalább tudhatjuk, hogy a készülék működik.
– A digitális adatfolyam tömöríthető. Egy hagyományos televíziós csatorna helyén 4-6 tömörített digitális műsor is adható. A DVB szabványok most az MPEG-2 videotömörítést és az MPEG-1 Layer 2 vagy AC3 audiotömörítés használatát engedélyezik, kettőnél több csatornán is.
– A DVB alig függ a hardvertől. Az egyetlen szabványos eszköz a nagyfrekvenciás analóg-digitális átalakító. A vevőkészülékben digitális adatfolyammá átalakult adás már szoftveresen dolgozható fel. Ennek jóvoltából a DVB szabványok szinte hihetetlen rugalmasságot kínálnak; a szabványba foglalt szolgáltatások köre bármikor bővíthető, s ehhez elegendő szoftvert cserélni (a firmware-t frissíteni). Még a helyi műsorszolgáltató is bővítheti a vevőkészülék tudását. Mivel a DVB-funkciók nincsenek áramköri implementációhoz kötve, ezért már ma is többet adnak, mint az analógok. Ebből a bőségből mutatunk be most néhány példát.
Először is szabadabban kezelhető a felbontás és a hangcsatornák. A hagyományos SDTV (Standard Definition Television) felbontáshoz képest HDTV (High Definition Television) felbontású műsor is adható 1280×720 képpontos progresszív vagy 1920×1080-as váltott soros (interlace) megjelenítésben. A DVB adásoknak 5.1-es hangjuk lehet; egy csatornához többnyelvű hangsáv és feliratozás is tartozhat, akárcsak a DVD-khez. A DVB szabványokba most építik be az MPEG-4-es videotömörítést, s azzal még több adót lehetne a meglevő frekvenciatartományba belefoglalni.
A DVB rendszerekben jóval gazdagabbak a lehetőségek az adatok felhasználására, mint az analógokban. Mindjárt itt van például a szuper-teletext. Ez a hagyományos teletextnél több információt tartalmazhat, és olyan felbontásban is megjeleníthető, mint ha weboldalt néznénk.
A tévézőket egy speciális műsorfüzet, az EPG (Electronic Programming Guide) segítheti – egy lekérdezhető szöveges műsorfüzet, a most futó és a későbbi műsorok címével, időpontjával és rövid tartalmával. Az EPG-ből megtudjuk, mi megy egy adón, és ha készülékünk lehetővé teszi, akkor ebből a listából egy kattintással kiválaszthatjuk a felveendő műsort – nem kell aprólékosan beállítani az időpontot és a csatornát. Az EPG-ben kereshetünk is: kedvenc műsorainkat előbb fogjuk megtalálni benne, mint a teletextben vagy a nyomtatott műsorújságban.
A DVB-projektben van interaktív alkalmazások írásához alapot adó Multimedia Home Platform interfész (www.mhp.org). Ennek a Java alapú API-nak a közreműködésével különféle DVB-vevők (set top box, számítógép, kézieszközök stb.) információt nyerhetnek ki a DVB-adatfolyamból.
A már említett, helyi interaktivitásra lehetőséget adó EPG és szuper-teletext mellett távoli interaktivitás is szóba jöhet. Ilyen esetben kiegészítő információkat kérhetünk egy-egy műsorhoz, nagy sávszélességen játszhatunk vagy internetet is böngészhetünk. A távoli interaktivitáshoz persze kell egy, a felhasználótól a szolgáltatóig vezető kapcsolat is, – elég a modemes vagy GSM (GPRS vagy SMS) kapcsolat is.
Az interaktív szolgáltatásoknak alighanem a most fejlesztendő Video On Demand rendszer lesz az egyik legnépszerűbb formája. Távlati célja az, hogy a felhasználó távolról filmet kérhessen, „beletekerhessen” a filmbe, megállíthassa stb., mint ha videomagnót nézne. Van egy közelebbi célja is: a felhasználó további interaktivitás nélküli műsorlistát állíthasson össze magának, s azt a szolgáltató a megadott időpontban kezdje el sugározni – például szombat estére videotékába rohangálás nélkül is láthatjuk a kívánságfilmet.
Mindezekből látszik persze, hogy nem lehet minden DVB-szolgáltatás ingyenes, személyre (készülékre) szabhatóvá kell tenni a hozzáférés lehetőségét. A DVB szabvány meghatározza az intelligens kártyás Conditional Access modulok működését is. A felhasználó a szükséges kártya birtokában dekódolhatja a titkosított, fizetős információt.
Multimedia Home Platform interfész: www.mhp.org
Magyararországi sugárzásadások: www.dvb-t.hu