Üzleti tippek

Feketeszállások az Adrián

Az Adria ugyan nem fekete tenger, mégis kellemetlen meglepetések érhetik a Horvátországba utazókat. Például az esetleges biztosítási összegtől is elesik az, akit "elfelejt bejelenteni" a szállásadója.

Trianon óta nem volt annyi magyar Horvátországban, mint most, s az augusztus 20-ai nemzeti ünnep hosszú hétvégéjén hagyományosan sok honfitársunk utazik az Adriához. Érdemes hát tekintetbe venni, hogy az Európai Unióba tartó Horvátországban is megindult a jogharmonizáció folyamata, minek következtében a feketén nyaraltatóknak is szigorúbb ellenőrzésekkel kell szembenézniük, mint a délszláv háborút követő „zűrzavaros időkben”.








A szezon
Az idei adatok szerint a nyaralási szezon végéig a magyar turisták száma eléri a 400 ezret, ez 10 százalékos növekedés az előző évhez képest. A júliusi adatokhoz – 21 százalékos időszakos növekedés – viszonyítva talán szerénynek tűnik a becslés, de azt is figyelembe kellett venni, hogy a portugáliai Eb és a nyár eleji esős időszak miatt nehezen indult a szezon.

Beszédes számok, üres városok


A feketeturizmus nehezen nyomon követhető, de azért a statisztikából sok minden kiderül – kezdi Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviselője. Mint mondja, beszédes szám, hogy júliusban, amikor 137 310 honfitársunk utazott Horvátországba, a beutazók száma az előző év azonos időszakához képest 21 százalékkal nőtt, míg a hivatalos vendégéjszakák száma csupán 7 százalékkal.


Nyári időszakról, s tengerparti nyaralásról lévén szó, aligha valószínű, hogy kevesebb napot töltöttek a nyaralók az országban, sokkal inkább a szállásadók spóroltak az adón, s kevesebb napra jelentették be vendégeiket. Ugyanakkor, mondja az idegenforgalmi szakember, nem kizárólag a külföldi, s még véletlenül sem speciálisan a magyar turisták kapcsán merül fel az illegális szobáztatás kérdése. Sokat mondó tény az is, hogy miközben hivatalosan alig 50 ezer belföldi – tehát horvát – nyaralót tartanak nyilván a tengerparton, a városok szinte konganak az ürességtől, miközben a víkendházak száma 180 ezer, vagyis legalább 130 ezer üresen áll.


Fejenként napi egy euró

Az üdülési adó Horvátországban 1 euró/fő éjszakánként. A gyerekek 12 éves korig adómentességet élveznek. A bejelentés kötelezettsége és az ügyintézés a szállásadót terheli, tehát nem a turista feladata. Ellenben a költség az ő büdzséjét érinti.

Veszélyes kacsintás


Első látásra talán előnyösnek is tűnhet, ha a horvát szállásadó összekacsint a magyar nyaralóval, vagy a magyar szállásszervezővel, s az utazó tudtával vagy figyelmetlenségét kihasználva, tudta nélkül eltekintenek az adóktól, köztük az üdülési adótól is. Két héttel és 5 fős családdal számolva ez akár 50 eurót is jelenthet, amiből azért kijön egy tengeri herkentyűs vendéglőzés. Ráadásul sokat nem kockáztatnak – mármint a nyaralók, mert az áfát és a jövedelemadót vagy társasági adót megspóroló szállásadót természetesen fenyegeti a törvény szigora.


Jobban megvizsgálva a dolgot, viszont tetten érhetünk némi könnyelműséget a turista részéről is, ha elmarad a bejelentkezés. Példának okáért, betegség, baleset vagy lopáskár esetén a be nem jelentett nyaraló elesik a biztosítástól, ugyanis hivatalosan nem tartózkodik az országban.








Horgászengedély
Pecázni mindenütt lehet, kivéve a Nemzeti Parkok területét. A partról történő horgászáshoz nem szükséges engedély, ám ha valaki csónakba száll, akkor már szigorú ellenőrzésre számíthat. A révkapitányságokon napi 60 kunáért vagy 3 napra 150 kunáért váltható horgászengedély.

Bez papira és prijatelji


Néhány évvel ezelőtt Horvátország még a magyar szállásközvetítők, búvároktatók és hajótúráztatók paradicsomának számított, amennyiben „bez papira”, azaz papír nélkül mindent olcsóbban lehetett megszervezni. A háború utáni „aranyidőknek”, úgy tűnik, vége szakadt. Időről időre hírt adnak a lapok arról, hogy a szállásokat feketén szervezőket vagy a búvártanfolyamot bejelentés nélkül tartókat kiutasítják az országból. Szigorodnak a törvények – gondolhatnánk, pedig inkább arról van szó, hogy déli szomszédunknál is kiépül a nálunk már-már megszokott, EU-konform rend.

Egyre többen vásárolnak házat a tengerparton, s azt gondolják, hogy mi sem egyszerűbb, mint itthon meghirdetni a szállást és beszedni a pénzt. Nos, Horvátországban ma már nem elegendő azt mondani az érdeklődő hatóságnak, hogy a házunkban tartózkodók „prijatelji”, azaz barátok. Ez a kategória a turisztikai ágazatban megszűnt. Továbbra is létezik a családtag fogalma, de őket név szerint előre be kell jelenteni, s évi 39 kuna illetéket kell fizetni utánuk, minden más személy esetén pedig adózni kell.

Hasonló rendszer érvényes a hajótulajdonosokra is. A családtagokat itt is be kell jelenteni, emellett, ha a tulajdonos nem tartózkodik a nyílt vízre kifutó hajón, akkor ez automatikusan charter-tevékenységnek minősül, amit szintén le kell adózni. Természetesen a külföldiek is chartereztethetnek, mint ahogy azt több magyar cég teszi, de ehhez Horvátországban kell társaságot alapítani, vagy társulni kell ottani céggel. Miként a búvároktatáshoz is céget kell bejegyeztetni, nem elegendő az oktatói engedély.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik